13. r�sz

- Volt�l m�r kocsm�ban?

- Nem, de mi�rt �rdekes ez? - vont v�llat Angie. - Bemegy�nk, le�l�nk �s italt rendel�nk.

- R�viditalt akarsz inni? - botr�nkozott meg Vivian.

- Nem, hossz�t! - jelent meg a len�zõ mosoly Angie Wilson arc�n. - Vivian, igaz�n olyan elmaradott tudsz lenni! �rtsd meg, itthon van a b�ty�m, �gy senki nem mer b�ntani benn�nket! Egek, ha Rebecca is ilyen szimpla, nem ir�gylem Ringot!

- Hello, l�nyok! - k�sz�nt r�juk egy sz�ke fiatalember, �s asztal�hoz invit�lta õket. Angie fennsõbbs�ges mozdulattal foglalt helyet a felk�n�lt sz�ken, Vivian azonban zavartan v�ltogatta a l�b�t.

- �lj m�r le! - sz�lt r� kiss� nyersen Angie, mire bar�tnõje vonakodva engedelmeskedett.

- Mit isztok?

- Egy idegennek nem illik fizetnie a mi rendel�s�nket - mondta f�l�nken Vivian. A fiatalember r�nevetett:

- Pontosan. Nem vagyunk z�ll�ttek, de most komoly �gy sz�l�tott ide - fontoskodott Angie. - K�l�nben meg van p�nz�nk fizetni, nem szorulunk r� senki megh�v�s�ra!

- �, bocs�nat, hogy megs�rtettem az �n�rzetedet - a f�rfit egyenesen mulattatta a dolog. - A nevem Chris. Chris Harrison. �s most, hogy m�r nem vagyok idegen, nyugodtan elfogadhatj�tok a megh�v�somat.

- �gy m�r m�s! - jelent meg az �des mosoly Angie b�jos arc�n, �s Chris, pillanatnyi zavar�t pal�stoland�, Viviannek szentelte a k�vetkezõ �t m�sodpercet:

- Ideval�siak vagytok? - int�zte hozz� a k�rd�st, de a v�laszt m�r a makrancos kis boszork�nyt�l v�rta.

- H�t persze! - v�gta r� Angie.

- Beavatn�tok, mi az a fontos �gy, ami�rt erre a cseppet sem biztons�gos helyre mer�szkedtetek?

- Az titok.

- �, az m�s! - Harrison figyelm�t nem ker�lte el, hogy Vivian minduntalan �sszerezzen, ha ny�lik az ajt�.

- A nevetek is titok? �n ugyanis j�lnevelt �riemberk�nt bemutatkoztam, de nem tudom, hogyan sz�l�thatlak benneteket.

Angie felold�dott, �s megeredt a nyelve.

Chris elkomolyodva tette le pohar�t, �s halkabbra fogta a sz�t, mik�zben minden ir�nyba figyelt:

- Rokons�gban vagy azzal a zsaruval, aki mostan�ban kiv�vta Ferguson ellenszenv�t?

- H�t persze, Chuck a b�ty�m! - jelentette ki b�szk�n Angie.

- �n most nem dicsekedn�k vele! - mondta fojtott hangon Harrison. - J� lesz, ha mielõbb elp�rolgunk innen!

- De nek�nk itt fontos dolgunk van!

- Semmi nem lehet fontosabb az �letedn�l, mert most az ker�lt vesz�lybe!

- De...

- Semmi de! - sz�lt r� szigor�an Harrison. - A b�ty�d elfenekelne ez�rt a makacskod�s�rt...

- Chuck soha nem emelt r�m kezet! - duzzogott Angie.

- �letre sz�l� hib�t k�vetett el ezzel! - mondta gonoszul Chris, mik�zben kifel� terelte a l�nyokat.

- Hov� ilyen sietve, Harrison? - fogta meg a karj�t valaki, de el is engedte azonnal, mihelyt Chris pisztoly�t az oldal�ban �rezte. A k�t l�ny riadtan torpant meg az ajt�t eltorlaszol� behem�t fick� l�tt�n.

- Mi bajuk van vel�nk? - s�rta el mag�t a r�m�lt Vivian. - Mi senkit nem b�ntottunk...

- Ez nem is nektek sz�l - d�nny�gte Harrison. - Hanem Chuck Wilsonnak! Õ meg sajnos nincs itt, hogy m�lt�k�pp viszonozza ezt a sz�ves fogadtat�st!

F�lemelte hangj�t:

- Emberek, hagyj�tok elmenni a k�t kisl�nyt! Nem dicsõs�g bossz�t �llni rajtuk.

- Te csak ne v�dd õket! - horkant fel a fenyegetõ f�lk�rben �ll�k egyike. - A m�ltkori cirkusz is miattuk robbant ki, nek�nk meg eleg�nk van m�r Ferguson d�hrohamaib�l! Ez a vid�k a feje tetej�n �ll �s te, meg a test�leted t�bbi tagja k�ptelenek vagytok megv�deni a band�kt�l! Itt a lehetõs�g: a kez�nkbe ker�lt Wilson h�ga! Elvissz�k Fergusonnak, �s v�gre majd b�k�n hagy minket!

- Egy �rtatlan gyerek fel�ldoz�sa nem jelent megold�st, de ha m�gis �gy gondolod, akkor te sem vagy k�l�nb Fergusonn�l!

Pisztoly�val egyenk�nt r�juk mutatott:

- Ti b�k�s farmerek vagytok, ne terhelj�tek a lelkiismereteteket ilyen sz�rnyûs�ggel!

T�bben t�mad�sba lend�ltek, de voltak ellenzõk is, �gyhogy k�t t�borra szakadva egym�snak estek.

- Kifel�! - l�d�tott nagyot Harrison a l�nyokon, mit sem t�rõdve az �lõ akad�llyal:

- F�lre az ajt�b�l, Perkin!

A behem�t nagyokat pislogva szem�gyre vette a bent d�l� csat�t, majd k�nyszeredetten arr�bb �llt.

- M�' csin�lod eszt velem, Chris? Tood, hogy magamt�' nem jutna eszembe, hogy az utadba �jjak, de ha eszt parancs�t�k!

- Tudom, pajt�s, de mondd, ha a te h�godat akarn�k b�ntani, engedn�d?

- Rossebet! - mondta t�m�ren Perkin. - Te zsaru vagy; micsin�jjak, besz�j!

- Seg�ts biztons�gba helyezni a l�nyokat!

- J�, seg�tek.

- Ott parkol kint a kocsink! - ragadta meg Angie Harrison karj�t, a f�rfi azonban a fej�t r�zta, �s a l�nyok aut�j�n pihenõ bõrruh�sokra mutatott:

- Felejtsd el! Ir�ny a sz�rke terepj�r�!

- De azt nem tudjuk vezetni!

- Nem is kell, az az eny�m!

- Sz�p volt! - d�cs�rte Harrison, mik�zben maga is h�r�tott egy t�mad�st. Vivian reszketett, Angie-t viszont elkapta a h�v, �s k�pen t�r�lt egy bõrruh�st; ha azonban a v�laszul �rkezõ �t�st Chris nem v�di ki, Miss Wilson nyilv�n �j lak�k�nt vonul be a baleseti seb�szetre.

- T�rjetek �szre! - ki�ltotta Harrison, jobbj�ban pisztolyt, bal kez�ben rendõrjelv�ny�t felmutatva. - A hivatalos szem�ly elleni erõszakot a t�rv�ny a legszigor�bban b�nteti!

A k�r �sszez�rult, mielõtt a kocsi mened�k�t el�rt�k volna.

- Mi lesz vel�nk? - suttogta Vivian. Angie harci kedve is elp�rolgott.

- Add �t Wilson h�g�t �s mehetsz a dolgodra a m�sik csajjal! Te meg, Perkin, ha nem akarsz bajt magadnak, h�zz el inn�t!

- Nem m�k! - makacsolta meg mag�t az �ri�s. - Chris aszonta, hogy b�ncs�tok a hugomat!

- Te barom! Nincs is h�god! - k�p�tt nagyot valamelyik, zsebredugott k�zzel.

- F�lre! - csattant az er�lyes hang, �s Craig Nelson jelent meg a sz�nen. Egyed�l volt; hogy mikor �s mi m�don �rkezett, nem lehetett tudni. Cs�põre tett k�zzel terpesz�ll�sba helyezkedett. Nem kiab�lt, de senkinek nem akar�zott ellenszeg�lni neki. V�gighordozta pillant�s�t emberein:

- T�n�s! Ez volt az utols� eset, hogy b�ntetlen�l meg�ssz�tok!

- Nek�nk Ferguson parancsol! - v�dekezett valaki.

- Ferguson �gy f�l�r�ja kikezdett Wilsonnal. Most a fogd�ban �l. Minden bûn�t r�olvass�k. J� p�r �vig ki lesz vonva a forgalomb�l. Aki akar, csatlakozhat hozz�, a rendõrs�g t�rt karokkal v�rja!

Szinte bar�ts�gosan besz�lt, a bõrruh�sok azonban �rdekes m�d nem siettek �lni a felk�n�lt lehetõs�ggel. A tov�bbi felvil�gos�t�st mellõzve elt�nedeztek a sz�nrõl. Harrison leengedte pisztoly�t, �s h�velykujj�val a h�ta m�g� b�k�tt.

Nelson haboz�s n�lk�l indult a kocsma fel�. �tj�ban csup�n egy kirep�lõ sz�k, majd az ajt�n kidõlõ kocsmavend�g k�pezett akad�lyt, de õt ez a legkev�sb� sem zavarta. Bement, �s f�l perc m�lva csend lett.

- Hogy csin�lta? - csod�lkozott Angie, miut�n �jra levegõt mert venni.

- J� fej ez a Craig, mi? - mondta Perkin olyan hangon, mintha az int�zkedõ bandavez�r az õ hat�sk�r�be tartozna. - Kutya szerencs�nk volt!

- Ha r�videbb p�r�zon tartan� az embereit, nem lett volna sz�ks�g�nk szerencs�re - hût�tte le a lelkesed�s�t Harrison.

- Sz�val te is zsaru vagy - �sszegezte Angie. - Az�rt kelt�l a v�delm�nkre! K�teless�ged az �llampolg�rok v�delme.

- Megs�gom neked, akkor is a v�delmetekre keltem volna, ha nem vagyok zsaru! - mosolygott r� kedvesen Chris.

- Mindenesetre nagyon b�tor vagy! - mondta halkan Vivian. - De mibõl gondoltad, hogy legal�bb a farmereket jobb bel�t�sra tudod b�rni?

- Ugyan m�r, milyen rendõr az, aki megijed azokt�l, akiknek az �rdek�ben cselekszik? - torkollta le azonnal Angie.

- De m�giscsak az �letedet kock�ztattad - erõsk�d�tt Vivian. - Igazi lovag vagy!

- Igen, majdnem olyan igazi, mint a b�ty�m! - tette hozz� Angie.

- Chuck Wilson h�g�t�l ez igen magas kit�ntet�s - hajolt meg Harrison.

A behem�t Perkin l�b�t v�ltogatva �llt mellett�k. Vivian a terepj�r� k�zel�be h�z�dott. Harrison beny�lt a letekert ablakon, �s kivette a CB.-t. Ekkor l�pett ki a kocsm�b�l Nelson; m�g�tte a vereked�st kezdem�nyezõ, alaposan megt�p�zott emberei kullogtak. Craig Chris mellett elhaladt�ban meg�llt, f�rk�szõ pillant�ssal m�regetve a szolg�laton k�v�li rendõrt, �s kez�t t�tov�n fel�je ny�jtotta. Chris nem reag�lt a mozdulatra, de �gy �llt, hogy teste takar�s�ban legyen a k�t l�ny.

Nelson visszah�zta kez�t. Bocs�natot k�rt Angie-tõl az ism�telt zaklat�s miatt; �dv�zl�sk�pp Vivian fel� b�lintott, v�g�l k�t ujj�val tisztelgett Harrisonnak, �s elment emberei k�s�ret�ben, akik nagy �vben kiker�lt�k a terepj�r� mellett �lldog�l� kis csoportot.

- Mi�rt nem tart�ztatta le? - d�h�ng�tt Brensen. Harrison hanyagul v�llat vont:

- Mert Nelson a mi �rdek�nkben int�zkedett - k�rdõ pillant�st vetett a m�sik jelenl�võre. - Neked mi a hozz��ll�sod? V�g�lis a te h�god volt vesz�lyben.

Wilson a sarokban �lt, ujjait �sszefûzve. Figyelte Chris besz�mol�j�t. Most a parancsnokra n�zett, mintegy enged�lyt k�rve, �s Brensen intett neki, hogy besz�ljen.

- Szerintem - kezdte Chuck a maga cs�ndes, higgadt modor�ban, - Chris j�l d�nt�tt. Craig vesz�lyes, de nem aljas, sz�nd�kai pedig t�nyleg b�k�sek. �s �llta a szav�t, hisz Ferguson itt rontja a levegõt valamelyik cell�ban. Val�sz�nûnek tartom, hogy nem õ t�zelte fel az embereit.

- Hanem?

- Fergusonra tippelek.

- �n is - csatlakozott Harrison. Brensen h�tradõlt sz�k�ben:

- Mi�rt v�ditek ennyire Nelsont? - k�rdezte gyanakodva. Chuck az ujjaival j�tszott, nem emelte f�l a fej�t, csak tekintete villant a parancsnok arc�ra. Homlok�t enyh�n r�ncolta.

- Ferguson a h�gom elrabl�s�val akart engem t�rdrek�nyszer�teni. �s Nelson megakad�lyozta ezt. Ez�rt haragudjak r�?

- A h�god keverte megint a bajt!

- Angie csak �n�ll�s�gra, szabads�gra �s sz�rakoz�sra v�gyik. Term�szetes ez az ig�nye.

- Nem igaz! - hajolt elõre az �reg rendõr, mutat�ujj�val Wilsonra b�kve. - �n m�g eml�kszem a te ifj�s�godra! Te be�rted a k�nyvek, a zene �s a sport adta lehetõs�gekkel, mi�rt nem neveled a h�godat ilyenn�? Mindenki tudja, hogy csak neked fogad sz�t; figyelmeztesd a k�nnyelmûs�ge �ltal okozott vesz�lyre! T�bbsz�r robbantott ki vereked�st, mert a te neved v�delm�ben hergeli az embereket!

- Nem �rtem, mire gondol. Angie b�szke r�m.