20. rsz
Vivian elrvedt:
- Elõszr lomnak hittem... Stt oszlopcsarnok, kk-vrs fnyek, alaktalan rnyak... - knnyei megeredtek, de tovbb suttogott. - Krlttem flelem s fjdalom
20. rsz
Vivian elrvedt:
- Elõszr lomnak hittem... Stt oszlopcsarnok, kk-vrs fnyek, alaktalan rnyak... - knnyei megeredtek, de tovbb suttogott. - Krlttem flelem s fjdalom kavargott, , Chuck, nem is tudod, mennyi szenveds... s hallottam belsõ nemben a hangot, az tletet... - Wilsonra nzett, tekintete kitisztult. - Nem akarok mg jobban megalzkodni, nmagam elõtt mr gy is senki vagyok...
- Mifle tlet? Beszlj! - rzta meg a frfi. Vivian csggedten ejtette le fejt.
- Mltnak bizonyultam arra, hogy a Fjdalom Orszg-ba kerljek. Az anym halla fltt rzett gyszomat megtoldotta mostohm kegyetlensge, apm kznye s szeretetlensge, Angie megvetse. Mgis lni szerettem volna mg, s eslyrt knyrgtem...
Wilson borzongva hallgatta a kisrt szemû lnyt, aki oly halkan meslte rettenetes ltomst, mintha flne, hogy a vrsszemû dmon is meghallja szavait.
- Megkaptam a lehetõsget, ha rvid idõn bell annyi boldogsgra teszek szert, amely ellenslyozza az vek alatt sszegyûlt tengernyi bnatot. s n megprbltam... - a frfi szembe nzett. - s kaptam ugyan tõled kt s fl napot, de a szved nem lett az enym...
Wilson elengedte, htat fordtott s az ajtig stlt. Ott azonban mgis megfordult:
- Nem rtelek! Ha csak rzki boldogsgot akartl, mirt nem kerestl hozzd val fit? Mirt komplikltad az letedet velem? Mirt vllaltad a mostohd durvasgt s megvetst?
- Nem rtettl meg, Chuck - vetõdtek r a bnatos szemek. - Gyermekkorom legszebb ri azok voltak, mikor nlatok jtszhattam. Sokszor vittl el minket stlni, lovagolni, kocsikzni. Ksõbb moziba, meg tncmulatsgokba, s nem tudtad elkpzelni, mirt nem engedtem soha, hogy ms fi ksrjen haza. De te kislnyt lttl bennem; gy bntl velem, mintha n is a hgod lennk; eszedbe sem jutott, hogy nõknt tekints rm...
Chuck hallgatott.
- Egsz keserû letemben te voltl a legszebb lom, akitõl megkaptam azt a kedvessget, szeretetet s trõdst, amit apm s mostohm megtagadott tõlem. Boldog s bszke voltam, ha veled lehettem, s biztonsgot nyjtott a jelenlted, brhol jrtunk is. Nem tudtad, mennyire kopr az letem otthon, amit nyolcves korom, anym halla ta nem nevezhettem tbb otthonnak. A szleidet szerettem, mert nekem mr nem volt, akit szerethetek; Angie-t szerettem, pedig nem tartott r ignyt, s tged szerettelek, anlkl, hogy tudtl volna rla. Tnyleg mindent megtettl, hogy szre trts, de nekem nincs vesztenivalm... rajtad kvl! Az a hely, ahol jrtam, nem a hall csndjt, feledst s bkjt gri, Chuck... - rzkelte a frfi elmozdulst, de folytatta. - Azt hittem, azt remltem, ha flredobok minden tartzkodst, s a tid leszek, taln egy idõ mlva rzelmileg is ktõdni fogsz hozzm, s nemcsak nhny pillanatnyi rzki rmrt... Rossz s felesleges dnts volt, mert te az a fajta frfi vagy, aki elõbb a szvvel szeret. Lelki kapcsolatra vgysz, mielõtt tovbblpnl. n valban azt hittem, hogy el tudom feledtetni veled azt a New City-i lnyt s... melletted lhetek... - megrzta a zokogs. - Ha nem felesgknt, de legalbb lettrsadul elfogadsz. Sosem krtem mst az lettõl, csak tged! Hidd el, hogy nem akartalak becsapni...
Wilson kinyjtotta a kezt:
- Krem a fnykpet! - mondta komoly hangon.
Vivian elõhzta zsebbõl a szobjban tallt kpet, mely Chuckot brzolta.
- Nem leszek a terhedre, most azonnal elmegyek, de legalbb ennyit hagyj meg nekem! - esdekelve nzett a rendõrre, aki azonban elvette tõle a kpet, s zsebrevgta:
- Lttam, hogy az egyenruhmat tertetted az gyra, s mellette aludtl... ha aludtl egyltaln! Ez mr fetisizmus, Vivian, de n nem vagyok isten!
- Krlek, engedd, hogy legalbb ezt magammal vihessem, hogy legalbb gy velem legyl!
- Mi szksged a kpre, mikor itt vagyok neked teljes testi valmban?
Kitrta kt karjt s Vivian srva bjt hozz.
- Nem is mesltl Ringok eskvõjrõl.
- Tnyleg nem? Szrnyû mulaszts. Kpzelj magad el egy templomot, ahol nem orgona bg, hanem a BEATLES egyttes dalai szlnak, mikzben a võlegny felhzza menyasszonya ujjra a karikagyûrût, s a pap ldst mond rjuk Isten nevben.
- Nem tlzs a BEATLES egy eskvõi szertartson?
- Furcsnak furcsa, de Ringo mr csak ilyen.
- A pap sem tiltakozott?
- Bizonyra tiltakozott, de Ringo nyilvn hamar meggyõzte. Ha nem szval, akkor tettel, deht a miseruha knnyedn eltakarja a kk-zld foltokat...
- Gondolod, hogy Ringo arra vetemedik, hogy megver egy papot?
- Sok mindent gondolok, de nem tudom, mi trtnt valjban. Ringot egy prszor felbosszantottk mr. Elsõsorban a leendõ anysa s apsai...
- Errõl nem is tudok!
- Mert nem rdeklõdtl! - Chuck ajka knnyedn megrintette Vivian ajkt, s mosolyogva folytatta:
- Angie bizonyra elmesln neked, ha nem volna elfoglalva Mr. Harrison bkjainak fogadsval.
- A hgod s Chris egytt jrnak?
- Persze. Meglep a dolog? Remlem nem azrt, mert Chris tged is rdekel?
- Engem csak te rdekelsz!
- s persze Norris. Szval az eskvõnl tartottunk.
s Chuck Wilson elmeslte Richard O'Connor hzassgktsnek viharos elõzmnyeit.
- Elõszr Oswald, majd Alfred kerlt tertkre; mindkettõ dalia, br Ringohoz viszonytva csupn csenevsz figurk. Az anys õnagysga meg vetekszik a te hzisrknyoddal, akitõl szegny Mike-ot azta is leli a hideg, ha emlkeztetem r.
Mostohja emltsre Vivian szorosabban simult Wilsonhoz, s azt egy pillanatra megborzongatta valami stt sejtelem. Krlnzett a csndes tjon, ezttal azonban nem ltta kellemetlen tlvilgi ksrõjt.
A zldellõ dombok lustn nyltak el a szikrz fnyben.
A lny az ajthoz vakodott s krlnzett, mielõtt becsngetett. Nem szerette volna felhvni magra az ber szomszdok figyelmt, akik olykor hamarabb tudtak bizonyos dolgokrl, mielõtt azok megtrtntek volna. Az ajtban Mike Bross jelent meg. Mikor megltta "vendgt", megadan blintott:
- Halljam! De elõrebocstom, hogy ma nem rek r beszlgetni, gyhogy gyorsan rj a mondandd vgre, OK?
- OK, Mike. Nzd csak a szerelsemet! Bar, nem? Mikor meglttam a kirakatban, azt mondtam magamban, Kim ezt muszj megvenned, ez oltri klassz szerk, dgleni fognak utnad a hmnemû egyedek!
- Kim, tudod, hogy nem szeretem, ha gy elereszted magad! n a szeldebb stlus hve vagyok, mr ami a beszdedet illeti. A ruhdrl meg annyit, hogy ha ebben kimgy a vrosba, azok a fent emltett hmnemû egyedek egyenesen kihvsnak fogjk venni, s nem szeretnm, ha bajod esne, gyhogy menj szpen haza, s vegyl fl valami szoldabb ruht! Aztn biztos akad otthon olyan hzimunka, aminek elvgzst anyukd j nven fogja venni, mire hazajn a munkbl!
- De Mike, n direkt miattad vettem! Neked akartam tetszeni! - hppgtt a lny.
- Jaj, ne srj mr, Kim, a fl utca minket bmul!
- De mikor megsrtettl! Hogyne srnk!
- Na j, j, gyere be! Kapsz egy kis dtõt. Idd meg, s nyugodj meg szpen!
Mike a konyhba vezette a szipog lnyt, s kezbe nyomott egy colval teli poharat. Odakint csapdott az ajt.
- Hello, tisztelt nagyrdemû! - viharzott be egy farmerltzket viselõ fiatal frfi. - , a tnemnyes kis szomszdasszony jtt ltogatba hozznk! Adja a kis kacsjt, hadd nyomjam r ajkam pecstjt!
- J, hogy jssz, Alan, kpzeld, Mike-nak nem tetszik az j ruhm! - panaszolta Kim a durcs kislnyok hangjn.
- Mit nem hallok! Hova tetted a szemed, Mike, ha nem vetted szre, milyen elbjol a mi kis szomszdasszonyunk!
- szrevettem - morogta lagymatag lelkesedssel a fiatal rendõr, akinek mr igencsak mehetnkje volt. Spyder bkokat sorolva szpen kitesskelte a nyafog, magakelletõ Kimet a hzbl, gy, hogy a lny szre sem vette, hogy szp finoman kiraktk a szûrt. Bross nagyot shajtva ltzkdtt.
- Ltom, lefrasztott a kiscsaj - jtt vissza Spyder. A fiatal rendõr felnzett:
- Nha azon gondolkozom, hogy el kne kltznm innen. Pedig csendes, kedvemre val krnyk, csak ne Mrs. Moss s Kim Moss lenne a szomszdom!
- Mi kifogsod ellenk? - helyezte magt knyelembe Spyder, ami abbl llt, hogy lbt az asztalra helyezte, termszetesen cipõstl.
- Mindenesetre a jrõrtrsam sem mltnyolja se az õ viselkedsket, se a tidet - jegyezte meg Bross.
- Wilsonrl beszlsz? Az egy eszmletlenl extrm alak.
- Õ meg tged tart annak - vetette oda Mike. - s tudod mit? Sok mindenben igaza van!
- Pldul?
- Pldul mikor kapom vissza a pnzemet?
- Ha szksged lesz r, azonnal visszafizetem. De neked eddig sose volt r szksged! Klnben meg micsoda dolog msok elõtt kibeszlni az zleti gyeinket?
- zleti gynek nevezed, hogy elkred a pnzemet, aztn nem fizeted vissza?
- Lefogadom, Bross, hogy Kim hozott ki gy a sodrodbl, ezrt megbocstom ezt a bosszant kicsinyeskedst. Mg meg se ksznted, hogy eltvoltottam krnkbõl a kiscsajt!
- Te sosem fogsz vltozni - csvlta fejt a rendõr. - De tbb pnzre ne is htozz, mert kiforgattl mindenbõl! Az egsz vros rajtam rhgne, ha megtudnk, mekkora balek vagyok.
- Wilsonnak mris elkotyogtad.
- Attl mg titok marad.
- De nagyra vagy vele! n is vagyok olyan frank pasas, mint õ!
- Olyan ember nincs s nem is lesz! - rzta fejt hevesen Mike. Spyder elbizonytalanodva bmulta laktrst, nem tudva, mire vlje furcsa viselkedst, de rvid tanakods utn gy dnttt, nem feszti tovbb a hrt.
- Igazad van, nem ismerem a trsadat gy, ahogyan te. Bizonyra rendes fick, n azonban csak annyit tudok rla, hogy szûkszav. Ugye, nem haragszol? Tnyleg szemtsg tõlem, hogy tartozom neked, s mg nekem ll fljebb, de piszok nehz rendesnek lenni! Beosztani a pnzt, csak a legszksgesebb dolgokat megvenni. Imdok krtyzni, pedig rossz krtys vagyok. Imdom a nõket, pedig csak kihasznlnak, miutn minden szeszlyket teljestettem. Aztn vannak olyan haverjaim, akiknek csak addig kellek, mg itatni tudom õket. Rossz termszetem van, ktekedõ vagyok, de az az egyetlen szerencsm, hogy te mg kitartottl mellettem minden hbortom ellenre. Igyekszem sszeszedni a pnz... egy rszt, mg nem tudom, mennyi lesz az. Eskszm...
- Ne eskdzz! - szlt r Mike. Megesett a szve link laktrsn s br sokszor pokolba kvnta, mgsem tudott haragudni r huzamosabb ideig. Inkbb megszktt otthonrl. Otthon? Ezt a Mrs. Moss, Kim Moss s Alan Spyder hatrolta lakst nevezi õ otthonnak? Keserûen mosolygott. Lori odasomfordlt hozz, przval a szjban, s megnyalta a kezt, jelezve, hogy elrkezett a dlutni sta ideje.
- Nem, Lori, ma nem lehet.
- Majd n elviszem stlni! - ajnlotta hirtelen Spyder, aki, csakgy mint Mrs. Moss, Lorit kedvelte Mike llatgyûjtemnybõl leginkbb. jra megszlalt a csengõ, mely ezttal Wilson jvetelt jelezte. Mike taln mg sosem rlt neki ennyire:
- Mris jvk, Chuck! - berohant a szobba, kapkodva ltztt. Wilson a fakorltnak dõlt. Spyder felcsatolta a nyakrvre a przt, s lassan elstlt a vrakoz rendõr mellett.
- Nem tartozik ugyan rm, de j, ha tudod, hogy Mike a befolysod al kerlt. Nem vagyok tisztban azzal, mivel tartozik egy rendõr a trsnak, de a bartom teljesen bezsongott. Nem trõdik senkivel, az lett egyes egyedl te irnytod.
- Ha mr szbahoztad a tartozst, j lesz ha mielõbb trleszted az adssgodat Mike-nak. - mondta csendesen Chuck. - Ne lj vissza a jindulatval!
Alan ingerlten rntotta meg Lori przt. Az llat flnken nzett fl r. Chuck megsimogatta a kutya fejt.
- s ne Lorin tltsd ki a mrgedet! - tette hozz visszafogott hangon, melyben azonban mr ott rejlett a felgylemlõ indulat.
- Adhatok egy tancsot? - vetette oda Spyder flegmn.
- Hogyne! A tancsok hasznosak, bart vagy ellensg szjbl hangzanak is el.
- Ugye te nagyon okosnak kpzeled magad? - gurult dhbe Alan. - Mert szltben-hosszban ezt hallani rlad!
- Sok mindent mondanak.
- Csakhogy ez vletlenl igaz! Te vagy a vros dvskje, legalbbis ez a hr jrja, holott nem vagy egyb egy ktekedõ vagnynl, akinek vletlenl mindig szerencsje van a bunykban! Ez a szerencstlen fi odavan rted annyira, hogy lassan elveszti az egynisgt a te rnykodban, s szegny mgcsak szre sem veszi!
Chuck szja szgletben feltnedezõben volt az a veszedelmes mosoly, melyet csupn Mike Bross volt kpes azonostani, s ha idõben lpett kzbe, taln vissza is tudta vonultatni. Wilson ingerltsge elsõsorban Spydernek szlt, de htterben mr a vrsszemû szrny indulata rejtõztt. Ha Spyder nem ingerli tovbb, mg le tud higgadni.
- Ha Mike-ot bartodnak nevezed, gy is bnj vele! Nekem sem csak trsam a munkban. Az letnk fgg attl, hogy kzs hullmhosszon legynk, ezrt llunk kzelebb egymshoz a magnletben is!
- Mike nem szorul rd - morogta Spyder, hogy mgis mondjon valamit. Chuck enyhn flrehzta a szjt.
- gy ltom, egy dologban egyetrtnk: Mike bartsgra mindkettnknek szksge van. Maradjunk is ennyiben!
Sarkonfordult s lesietett a lpcsõn.
|