A nyolc �vsz�zados l�lek 2. r�sz

Mark Lester leugrott a f�lk�b�l �s bez�rta a kamiont. Meg�llt a parkol�ban, tekintet�vel a komor, sz�rke �p�leten azt az ablakot kereste. M�ly s�hajjal nekiindult. �tv�gott az �res kerten. Lassan, az id�t h�zva l�pkedett f�lfel� a l�pcs�n. T�tov�zott, miel�tt bel�kte az �vegajt�t. A folyos�n �mely�t� fert�tlen�t�szag fogadta. A parkol�ban �lldog�l� monstrumra n�zett, mintha t�le v�rna biztat�st.

Tal�n valamif�le titokzatos hatalom rendelte �gy, hogy az eget elbor�t� felh�k k�z�tt egy �rva napsug�r hatolt �t, s megcsillant a PETERBILT sz�lv�d�j�n. Mintha az �ri�sj�rg�ny biztat�an hunyor�tana...

Lester megborzongott �s a folyos� fel� fordult. �tj�t jobbr�l-balr�l r�csos ajt�k szeg�lyezt�k, melyek m�g�l olyasf�le hangok hallatszottak, melyek nem sz�rmazhattak emberi torokb�l...

Enn�l csak azok a cell�k voltak ijeszt�bbek, melyek lak�i nem adtak semmif�le �letjelt. Lesternek az a k�nyszerk�pzete t�madt, hogy odabent kuporognak, szem�kben az �r v�gtelen hidege �s s�t�ts�ge, amelyben az �rtelem apr� l�ngocsk�ja is v�gleg kialudt, agyukban m�r nem pisl�kol a tudat leghalv�nyabb szikr�ja sem; f�l�ket az ajt�ra tapasztj�k, �s kit�gult pupill�val, elny�lt sz�jjal hallgat�znak a kinti vil�g zajaira figyelve, melyt�l �r�kre elszakadtak. Lass� l�pteinek s�lyos dobban�saira elhaltak a titokzatos s�hajok �s mormog�sok. Mark borzongott a gondolatt�l, hogy tudnak az � behatol�s�r�l elz�rt birodalmukba; meg is rohann�k...

Ha kiszabadulhatn�nak. V�rnak...

Elk�pzelte, hogyan nyom�dik le lassan az �sszes kilincs...

A folyos�nak nem akart v�geszakadni. A keresztfolyos�k v�g�ben megvillant egy-egy feh�r k�peny, valahonn�t rik�csol�s, m�shonnan d�r�mb�l�s, vagy hal�d� sikoly tekerg�z�tt be a l�togat� agy�ba. Gy�tr�dve hallgatta �ket, �rezve, a t�boly k�de terjeng k�r�l�tte; lehet, hogy hamarosan � is �v�lteni kezd �s r�csap�dik egy cella ajtaja, hogy �r�k s�t�tbe burkolja tudat�t az �r�let. A falak is l�legeztek; �nk�ntelen�l fordult h�tra, nem settenkedik-e k�bor �rny a nyom�ban. Homlok�t kiverte a ver�t�k, mire el�rte az orvosi szob�t. Az �rtelem egyik apr� f�szk�t a t�boly fellegv�r�ban. Szinte bet�rt. El�sz�r az elhom�lyosult tekintet mozdult a betolakod� fel�, majd v�gtelen lass�s�ggal a torz von�sokkal felruh�zott ragadoz�-arc. Lester visszad�bbent. B�multa a sz�khez sz�jazott karokat �s l�bakat �s elk�pzelte, mi t�rt�nne, ha ez az �szt�nl�ny megt�madn�...

- Szia, Mark! - csend�lt h�ta m�g�l a legkev�sb� sem ideval� hang. Zaklatott idegekkel perd�lt meg. Az �pol�n� kis h�j�n sz�vrohamot hozott r�. F�jt az adrenalinszint l�k�sszer� emelked�se. Valahogy �sszeszedte mag�t, �s alig siker�lt f�lmosollyal biccentett Louisa fel�, aki tov�bb csacsogott, mintha nem is ebben az eltorzult k�rnyezetben lenn�nek.

- Hallottam, mikor meg�rkezt�l, elv�gre nem sokan j�nnek l�togatni kamionnal. El�k�sz�tettem a kulcsot. Gyere!

Mark egy pillant�st vetett a h�ta m�g�, de a sz�jak nem engedt�k el foglyukat, csak az a k�ny�rtelen s�t�ts�g b�mult r� a valaha tal�n szeretetet �s j�s�got is sug�rozni k�pes szemekb�l.

Elfordult, de m�g l�tta, hogyan g�rb�lnek karomm� a csontos ujjak.

- Mi �js�g, Mark? - karolt bele az �pol�n� kac�r mozdulattal, �s a kamionos - b�r nem szerette a bizalmaskod�st - most nem b�nta ezt az �rint�st.

- Sok a munka - mondta rekedten, alig tal�lva meg a hangj�t.

Azt�n meg�lltak az ajt� el�tt, melyen egy n�v �llt t�bl�ra f�ggesztve: Claire Lester.

Louisa megforgatta a kulcsot, f�lretolta a reteszt �s a szoba felt�rult. A r�csos ablak alatt egyszer� vas�gy �llt, melyen a cella lak�ja �llig betakarva fek�dt.

- Nem alszik, menj csak! - suttogta az �pol�n�. Mark egy darabig �lldog�lt, azt�n v�gre r�sz�nta mag�t, hogy l�pjen egyet, majd m�g egyet. Az �sz haj keretezte feh�r arc k�z�ny�s von�sai megrezzentek, mikor Lester arca f�l�je hajolt, �gsz�n szeme a t�gra nyitott, az �v�hez hasonl� k�k szemp�rba m�lyedt. A f�rfi legy�zte keze remeg�s�t, �s megsimogatta az asszony arc�t:

- Mama - s�gta k�nnyekt�l elf�l� hangon. Megcs�kolta a homlok�t, �s le�lt az �gy sz�l�re. - M�ltkor �g�rtem neked valamit, n�zd elhoztam! - egy f�nyk�pet h�zott el�, �s anyja szeme el� tartotta. - L�tod, itt �llok a PETERBILT el�tt. Neked csin�ltattam ezt a k�pet, hogy eml�kezz r�m, m�g �jra elj�v�k. Ne agg�dj, most kifizetem az utols� r�szletet is a kamion�rt, �s ezzel letudom a teljes �sszeget, amit k�rt�l t�le. �s t�bb� a t�j�ra se n�zek!

Letette a k�pet a v�z�nak d�ntve, �s �gy ford�totta, hogy a n�m�n �l� asszony l�thassa. Elhelyezte a m�anyag v�z�ban anyja kedvenc vir�gait egy csokorba �sszev�logatva.

- Hoztam neked r�zs�t �s iriszt. �r�lsz neki?

V�lasz nem j�tt abb�l a m�sik vil�gb�l, �s Mark sz�ve elfacsarodott, l�tva a l�nyt, aki "odakint" a legszeretetteljesebb asszony volt, am�g azoknak a mesterked�se az �r�ltek h�z�ba nem toloncolta. Csak ennyi maradt anyj�b�l. Ez a fokozatosan elborul� �ntudat, ez a mind jobban mag�ba s�pped� l�lek, ez a k�z�nybe menek�l�, egykor ragyog� szellem. Gyeng�den fel�ltette, �s h�t�t nekit�masztotta az �gy v�g�nek, melyet a p�rn�val tett k�nyelmesebb�.

- Hoztam neked a kedvenc csokidb�l - h�zta el� a bonbonos dobozt �s felbontotta. �gy etette anyj�t, ahogyan az t�pl�lta �t valamikor. T�relmesen �s mosolyogva. Boldog lett volna, ha leghalv�nyabb jel�t megpillantja felismer�snek, de az asszony �llapota idebent egyre romlott. Mint Marknak elmondt�k, �rj�ngeni szokott, ilyenkor tal�n ocs�d� lelke megpr�b�lt kit�rni az elme sz�k�l� ketrec�b�l. Lester l�togat�sai alatt m�g soha nem fordult el� ilyen roham. Mark nem tudta elk�pzelni, mit csin�lna, ha anyja megt�madn�. Sok�ig besz�lt hozz�, de egyetlen szav�ra sem �rkezett reakci�.

Mes�lt a fuvarokr�l, sof�rt�rsair�l, a PETERBILT-r�l, m�g ut�latos f�n�ke is sz�ba ker�lt. Err�l a t�m�r�l azt�n �tkeveredett Sharon Grant szem�ly�re, saj�t mag�t is meglepve, mennyi mindent tud mondani arr�l az egyszer� kis titk�rn�r�l:

- Sharon nem ak�rmilyen teremt�s! A sof�r�k �rdekeinek v�delm�ben nemegyszer szembesz�llt a f�n�k�vel. Azt�n, k�pzeld, motorosokkal is volt egy kis kellemetlens�gem, na nem komoly, ne ijedj meg! De a te PETERBILT-od �s �n �lltuk a sarat. Er�s �s k�nyelmes j�rg�ny. Egyszer majd ker�l�nk vele egyet, j�?

Anyja mozgol�dni kezdett, ajka meg-megvonaglott, mintha a szavakat keresn�, melyekkel �tt�rhetne az agy�ra ereszked� k�d�n.

- Mit akarsz mondani, mama? Hogyan seg�tsek?

Az asszony ajk�n n�ma szavak form�l�dtak, l�legzete felgyorsult, rettent� er�fesz�t�ssel pr�b�lt kommunik�lni. �vek �ta nem jelezte, hogy megismeri fi�t, most pedig tal�n besz�lni fog hozz�! Mily r�g nem hallotta nev�t az anyai szeretet l�gy dallam�val kiejtve! Az asszony sz�j�t hab lepte el, Mark m�gsem ki�ltott orvos�rt. Gyermeki szeretet�t pr�b�lta bevetni a k�sz�l�d� kit�r�s ellen:

- Itt vagyok, mama, most nem idegen emberek vesznek k�r�l!

- Mark! - szakadt ki az elk�nzott teremt�sb�l a ki�lt�s. A f�rfi s�rt �r�m�ben:

- Mama, megismersz?! Megismersz?!

- Szeret... �n... szeret... - a t�bbi torz sikolyba f�lt, a felismer�s n�h�ny boldog�t� pillanat�t els�p�rte a kit�r� �r�let. A f�rfi lefogta, mag�hoz �lelte verg�d� anyj�t, egyre azt hajtogatva, hogy � is szereti, �s d�bbenten �rezte, mekkora er�vel tombol. �pol�k hada �z�nl�tt be. Mark l�tta a megvillan� fecskend�t:

- Nincs r� sz�ks�g! Menjenek ki!

- Meg�l t�ged, ha elszabadul! - ki�ltott r� Louisa.

- Nem szabadul el, sokkal er�sebb vagyok n�la, menjenek ki!

A roham v�ratlanul szakadt f�lbe, az asszony szeme lecsuk�dott. Mark �vatosan fektette vissza az �gyba, eligaz�totta a p�rn�t �s a takar�t:

- Mennem kell - homlokon cs�kolta, s h�tra sem n�zve t�vozott. Most elmegy hozz�juk �s meg fogja tudni, mivel tett�k t�nkre az anyj�t!

Felberregett a telefon. Noringer r�csapott �s les�p�rte a f�ldre.

- Hagyj aludni! - morogta.

- Vessz meg! - ny�lt ki �rte a veszedelmes marok. - Ki a rosseb lehet az...

A vezet�k, a technika csod�ja eljuttatta sz�v�lyes monol�gj�t a vonal t�ls� v�g�re, ahonnan azonnal �rkezett a nem kev�sb� sz�v�lyes v�lasz:

- Meg a n�nik�d! Szedelõzk�dj, Scott, mert itt dekkolunk a kapud elõtt! Hoztunk egy kis aj�nd�kot...

- A kar�csony m�g od�bb van, Sheffield. - csapta le a kagyl�t Noringer, �s felr�ngatva a f�ldrõl felszedett nadr�got, besz�jazta, �s ajt�t nyitott:

- Halad�s, mert eddig m�g s�rt Eredj be, kisl�ny �s mes�ld el a b�csinak, mi�rt zaklatod! Ez meg itt a mell�klet - dobtak le a k�sz�bre egy �sszek�t�z�tt csomagot, melyrõl csak hosszas tanulm�nyoz�s ut�n lehetett meg�llap�tani, hogy tulajdonk�ppen egy felpeckelt sz�j� f�rfi.

- Mi az istennyil�t akartok tõlem az �jszaka kellõs k�zep�n?!

- �tad�s-�tv�tel megt�rt�nt, a t�bbi a te gondod! Jegyzõk�nyv nem k�sz�lt. Bye, Scott!

Young �s Sheffield felsz�v�dott az �jszak�ban. Hamarosan elhalt a rendõraut� motorhangja.

Scott Noringer len�zett a reszketõ k�cos l�nyra:

A l�ny szakadt ruh�j�ba burkol�zva elh�z�dott a fogoly k�zel�bõl. Noringer ez�ttal j�val nagyobbat r�gott, azt�n gall�ron ragadta a sz�nalmasan ny�sz�rgõt �s bedobta az elõszoba k�v�re, gondosan �gyelve r�, hogy min�l jobban meg�sse mag�t.

Becsukta a f�lve beoldalaz� l�ny m�g�tt az ajt�t:

- Bocs, kisasszony, nem sz�m�tottam vend�gre, engedelm�vel rendbeszedem magam. Foglaljon addig helyet.

Kinyitott elõtte egy ajt�t, azt�n gyorsan becsukta:

- Menj�nk tal�n m�shova. - mondta zavartan, de ak�rhova is vez�nyelte vend�g�t, mindenhol nagy volt a rumli.

- Nem vagy hozz�szokva, mi? - veregette meg a h�t�t gyeng�den a zsaru. - Nem baj, ez most akkor is j�t tesz.

Beloholt a h�l�szob�ba �s rekordsebess�ggel kapkodta mag�ra ruh�it.

- No, most m�r elmes�lheted, mi�rt kellett �jnek �vadj�n felzavarnotok. Mivel nem ismerlek, nem tudom elk�pzelni, mi k�z�m lehetne hozz�d, illetve ahhoz, ami veled t�rt�nt.

Feltette a k�v�t, azt�n kezet ny�jtott:

- Am�gy Scott Noringer vagyok, a New City-i rendõrs�g Dustin Black keze alatt szolg�l� legjobb j�rõre...inek egyike.

- Kezdem �rteni, mi�rt siettek letenni r�lad a gondot - d�rm�g�tt Noringer. - Mindegy, velem hi�ba veszekszel, beviszlek!

- Nincs semmi bajom! - tiltakozott a l�ny. - Csak elszaggatta a ruh�mat �s h�rom pofont adott...

Scott egy pillant�st vetett a folyos�ra:

- Lehet, hogy m�gis �letben maradsz? Angie, mielõtt megl�togatjuk a b�ty�dat, j� lesz, ha rendbeszeded magad, mert ha �gy viszlek oda, a j�rõrt�rsam meg�l, mielõtt sz�hoz juthatn�k. Gyere csak, van itt n�h�ny haszn�lhat� g�nc, ami j� lesz r�d!

- De Scott, csak nem akarsz a ruh�idba �lt�ztetni?!

Scott elvigyorodott:

A szekr�nyben t�rolt holmik ut�n �t�lve igen szemreval� bar�tnõje lehetett.

Angie megsz�llta a f�rdõszob�t. Ezalatt Scott kir�ngatta a magatehetetlen fick�t a kocsij�hoz, �s fejjel elõre bel�kte a h�ts� �l�s elõtt a f�ldre.

�sszefont karral nekidõlt az aut�nak, ott v�rta Angie-t t�relmesen s mikor az v�gre megjelent:

- H�lgyem, parancsoljon! - tess�kelte az any�s�l�sre.

R��rõsen vezetett. A k�v� m�r hatni kezdett, csup�n megszok�sb�l �s�tott.

Idõnk�nt szemrev�telezte a l�ny profilj�t s meg�llap�totta mag�ban, hogy b�rmelyik eddigi bar�tnõj�vel f�lveszi a versenyt.

- Hogy vagy? - hangja a tervezettn�l l�gyabbra sikeredett.

- �n voltam a hib�s - hajtotta le fej�t Angie. - A viselked�sem. A kedvess�gem hatalmazta fel r�...

- Ez csak a pszichol�gusok r�geszm�je, Angie. Sajnos nem egy alkalommal voltam helysz�nelni ilyen esetekben. Azok a nõk nem voltak kih�v� �lt�z�kben �s egy mukkot se v�ltottak t�mad�jukkal. �s azok a pasasok se voltak pszichopat�k, ak�rhogy is igyekezett bizony�tani a v�dõj�k. �n �ltal�ban a nõket p�rtolom, �s nem adok a pszichol�gusok halandzs�ira. A t�mad�sok kilencven sz�zal�ka az�rt k�vetkezik be, mert n�h�ny tetû nagyon erõsnek �rzi mag�t, �s mivel strap�snak tartja, hogy k�r�ludvarolja a kiszemelt l�nyt, lesbe�ll este �s lerohanja. Tudod, mit k�ne csin�lni az ilyenekkel? Legnemesebb r�sz�kn�l fogva f�ll�gatni egy f�ra. Nem hiszem, hogy v�dlottk�nt felmer�lhetne a nev�k a legk�zelebbi esetn�l!

H�trapillantott az �sszek�t�z�tt m�kvir�gra, mintha neki c�mezn� mondand�j�t.

- Ehelyett a nõket hurcolj�k b�r�s�g el�, �s �jra megal�zz�k a nyilv�noss�g elõtt. R�szletes besz�mol�t v�rnak tõl�k, mintha porn�szt�rok lenn�nek. �n voltam m�r ilyen t�rgyal�son. Fel�r egy m�sodik erõszakkal. Szerintem csak az �reg b�r�k �lvezhetik ezt az elõad�st. Enn�l m�r csak az szomor�bb, mikor nõi v�dõt rendelnek ki egy-egy fenevad mell�, �s azok meg is nyerik a pert. �n sz�gyelltem magam az eff�le �ntelt szuk�k l�tt�n, m�r bocs�nat a kifejez�s�rt, de m�st nem lehet mondani arra a nõre, aki b�szke r�, hogy el�rulta a nem�t.

Kitette az indexet �s leparkolt egy f�lreesõ utc�ban. Az elvadult kertben nem l�tszott a h�z.

- H�t itt lakik a b�ty�d.

Kicib�lta a foglyot �s a kapuhoz taszig�lta.

- Nincs kutya? - k�rdezte Angie �s hirtelen nevets�gesnek �rezte mag�t, hogy �ppen egy kuty�t�l tart, mikor hamarosan Chuck szem�be kell n�znie, azt�n pedig majd Chris�be, uramisten, Chris!

A cs�nget�sre Wilson nyitott ajt�t, pol�ban �s farmernadr�gban.

- Bocs, pajt�s! - vigyorgott r� Scott. - Csak k�v�ncsi voltam, hogy fel�lt�zve jelensz-e meg, ha v�ratlanul r�dt�rnek.

- Rossz vicceid vannak - jegyezte meg Wilson. - Jessy mellõl ugrasztott�l f�l. Rem�lem, volt r� okod.

- Hogyne! Alapos okom. Mindj�rt kettõ is! Itt az egyik!

J�rõrt�rsa el� tolta Angie-t, aki eddig a h�ta m�g�tt �llt lehajtott fejjel.

- Az a m�sik meg ott m�g alaposabb ok. De az r��r. J� helyen van.

Wilson h�tr�bb l�pett:

- Gyertek be! - intett fej�vel.

- �s a testv�ri szeretet? - csod�lkozott Scott. - Mi ez a hideg-rideg fogadtat�s?

- Hozd be azt is! - sz�lt r� Wilson �s karonfogva h�g�t, bevezette a f�ldszinten l�võ konyh�ba. - �lj le! - parancsolt r�.

Hangja visszafojtott d�hrõl tan�skodott, �s Angie meg se mukkant.

- Itt vagyunk - mondta Noringer. - Te Wilson, ez a pasas olt�ri koszos; �n m�r felt�r�ltem vele a elõszobak�vet otthon, �s az�ta m�r meghempergettem a kertedben is. Ha itt most ledobom, Jessy majd zokonveszi, hogy takar�tania kell ut�na. Ne akasszam f�l ink�bb a fogasra?

- Ez az �n h�zam, Scott - tolt oda egy sz�ket Chuck. - Ide tedd. N�lam m�g egy bûn�zõnek is jut �lõhely. Te is dobd le magad �s halljam! Melyiktek nyilatkozik?

- Mintegy m�sf�l �r�ja Young �s Sheffield letette n�lam a h�godat, meg ezt a nagyon alapos okot.

- Mi�rt?

- Hozz�d kellett volna eljutniuk, de �gy fest, hogy rajtam k�v�l senki se tudja az �j c�medet.

- J�. Akkor most te j�ssz, Angie. Mi�ta vagy New Cityban?

- K�r�lbel�l k�t �r�ja.

- Kivel j�tt�l?

- E...eegyed�l - de nem n�zett a b�tyj�ra.

Chuck figyelm�t semmi nem ker�lte el, de tov�bb k�rdezett:

- Any��k tudnak r�la, hogy itt vagy?

- Iigen - lehelte Angie.

Wilson fel�llt:

- OK. Scott, minek cipelted ide ezt a fick�t?

Chuck a fick� k�p�be n�zett, akinek szem�bõl ny�sz�tõ f�lelmet olvasott ki. Kivette sz�j�b�l a pecket:

- Csak arra felelj, amit k�rdezek. Egy�bre nem vagyok k�v�ncsi. A neved?

- Peter Carson.

Wilson arca megr�ndult:

- Tom Carson fia vagy?!

- Igen.

Chuck mell�je t�rdelt, �s eloldozta a k�teleit.

- Ugye az�rt nekem nem kell a bocs�nat��rt esedeznem?

- Nem, ha seg�tesz megind�tani a v�rkering�s�t - pillantott f�l Chuck.

- M�gis, ki ez a pasas?

- Tom Carson az �n sz�lõf�ldem legbefoly�sosabb �s leggazdagabb embere.

- Nem feledem. �ll�tsuk talpra! �gy. K�sz, partner. A t�bbi innentõl az �n dolgom. Hazamehetsz aludni!

- Csak �gy, egyszerûen? - k�pedt el Noringer.

Chuck tekintete komolyan szegezõd�tt r�:

- Csak �gy, egyszerûen. Ez nem rendõrs�gi �gy.

- �s ha teszem azt, a h�godnak t�nyleg baja esett volna?

- Ha ez fog kider�lni, akkor Peter Carson az �n �kl�met l�tja utolj�ra ebben az �letben - s�t�t�lt el Wilson arca.

Noringer fejcs�v�lva t�vozott. Chuck kik�s�rte �s bez�rt m�g�tte.

Visszafel� j�vet Jessyt l�tta a l�pcsõ alj�n:

- Baj van? - k�rdezte halkan a nõ.

Jessy tudta, ha Chuck t�vol akarja tartani a dolgait�l, oka van r�, �gy t�voz�sra k�szen megfordult, de a derek�ra fesz�lõ izmok meg�ll�sra k�nyszer�tett�k. Wilson a h�ta m�g�tt �llva hajolt le az arc�hoz, �s cs�kot lehelt a nõ finom�vû profilj�ra:

- Melletted nem neh�z olyannak lenni - keskeny orr�t mosolyogva f�rta a f�rfi r�vid szak�ll�ba. - Nekem is tetszik. - id�zte Paul v�lem�ny�t a f�rfias megjelen�s e feltûnõ t�rgy�t illetõen, �s megfordult Chuck karj�ban, hogy a cs�kjai szembõl is �rj�k.

Wilson az asszony �rint�s�re erõs k�sztet�st �rzett, hogy megfeledkezve a konyh�ban zajl� dr�m�r�l, engedelmeskedjen a f�lig nyitott ajkak h�vogat� �zenet�nek. A kiszûrõdõ szipog� hang azonban visszar�ntotta a val�s�gba:

- Angie bajba ker�lt - mondta halkan a felfigyelõ Jessynek. - Valahogy el kell rendeznem.

- Nem tudn�k seg�teni? - n�zett f�l r� a nõ.

Chuck ajka meg�rintette a homlok�t azzal a tisztelettel, mellyel k�sz�net�nket fejezz�k ki:

- Te m�r seg�tett�l azzal, hogy itt vagy. Velem vagy. Mellettem vagy.

K�nyszeredetten engedte el Jessyt �s visszat�rt a konyh�ba:

- K�r�lbel�l hat �r�ja - a l�ny cs�ndesen v�laszolgatott.

Chuck b�lintott, mintegy nyugt�zva a hallottakat.

- Kivel j�tt�l?

- Peter Carsonnal.

- Mi�ta ismeritek egym�st?

- K�t �vvel ezelõtt udvarl�ssal pr�b�lkozott, de csak moziba mentem el vele n�h�nyszor.

- Mi�rt j�ttetek New Cityba?

- Meg akartalak l�togatni, de Chris h�rom napig vid�ken van, nekem meg eszembe jutott Peter, aki r�gebben t�bbsz�r is felaj�nlotta, hogy sz�vesen elhozna ide, mert j�l ismeri a v�rost. Csavaroghatn�nk egy nagyot...

- Any��k hogyan engedtek el Chris n�lk�l?

- Hazudtam nekik - s�t�tte le szem�t Angie.

Chuck pillanatokig hallgatott, �s a cs�ndben �ld�g�lõ Carsonra n�zett, aki ker�lte a tekintet�t.

- Mit hazudt�l? - folytatta a vallat�st a rendõr.

- Hogy randim van Chrisszel �s bej�v�nk New Citybe. Hozz�d.

- �s itt mi t�rt�nt?

- �s?

- �s f�lment�nk a... bar�tj�hoz...

Chuck v�rt; jeges tekintete hol a h�g�ra, hol a hallgatag �ricsemet�re szegezõd�tt.

Angie v�g�l �sszeszedte mag�t:

- Azt�n kider�lt, hogy nincs is bar�tja, csak egy lak�sa, ahova... a... a bar�tnõit szokta... f�lvinni... Azt hitte, az�rt akartam elj�nni vele, hogy õ meg �n...

Wilson Carsonra pillantott:

- Angie felaj�nlkozott neked?

- Ugyan, Wilson, mi�rt akart volna velem j�nni, ha nem az�rt, hogy kettesben legy�nk?

- Azt k�rdeztem, felaj�nlkozott neked?!

- Mi�rt, te az �n helyemben ingyen kocsik�ztatt�l volna egy l�nyt? Ez a legkevesebb, amit a benzin�rt, meg a r�pazarolt idõm�rt meg�rdemelek!

Angie a tenyer�be hajtotta arc�t. Most kezdett csak r�d�bbenni, mibe sodr�dott egy szesz�ly miatt. Carson t�mad�sba ment �t:

- Mit gondolsz, Wilson, mit fogok csin�lni, ha hazamegyek? Elmondom a pap�nak, miken mentem kereszt�l emiatt a szajha miatt!

- A h�gom tisztess�ges l�ny, j�l v�sd az eszedbe! Ami meg a pap�dat illeti, f�ty�l�k a poz�ci�j�ra. Ha a sz�dra mered venni Angie nev�t, a f�l rendõrs�get felvonultatom ellened tan�k�nt, �l�k�n a rendõrfõn�kkel, akinek a szava egymag�ban t�bbet nyom a latba, mint a te pap�d�!

- Nagy a pof�d, Wilson - mondta j�val csendesebben a k�p�rõl a v�rt t�r�lgetõ fick�. - De senki nem fog hinni neked. A csajnak ugyanis van fi�ja, �s ettõl a t�nytõl kicsit m�sk�nt fest a dolog. Ne akard bemes�lni nekem, hogy Angie-nek �n lettem volna az elsõ!

- Mi�rt olyan elk�pzelhetetlen?

- Ugyan m�r, hol �lsz te? Chris r�g fak�pn�l hagyta volna a h�godat, ha az nem fekszik le neki...

A m�sodik pofon ut�n a k�t k�rd�ses fog azon nyomban t�vozott, �s k�t �jabb volt k�sz�lõdõben.

- Ezt megkeser�l�d! - fenyegetõz�tt az �rifi�.

Chuck v�llat vont:

- Tizen�t �v alatt megpr�b�lt�k m�r egy p�ran. Nem igaz�n �rdekel. Legfeljebb m�s munka ut�n n�zek.

- Hallottam �m a Viviannel val� h�zass�godr�l!

- Az �n �letem mindenki sz�m�ra, elsõsorban a te sz�modra tabu! Ezt el ne felejtsd!

Carson �rezte, hogy j� helyen kotor�szik:

- A mostohaanyja panaszkodott, hogy alig b�r vele! Mindig a fi�k ut�n koslatott, �s a h�zass�gotok csak az�rt j�tt l�tre, mert te szemet hunyt�l a viselt dolgai f�l�tt, cser�be az�rt, hogy fiatal l�nyt kaphass meg!

Chuck tenyer�bõl kirep�lt a harmadik esed�kes pofon is. Carson a falnak esett �s �sszecsuklott. Sz�j�b�l �s orr�b�l v�rpatak csordog�lt.

- �s most hallani akarom a v�g�t! Mi t�rt�nt abban a szob�ban?

- A... a ruh�mat el... elt�pte. - dadogott a l�ny. - �s... �s arra... arra akart k�nysze... k�nyszer�teni...

- Nem kell r�szletezned! Tov�bb!

- �s... �s n... n�gy pofont a...adott...

- Eszerint m�g eggyel j�v�k neki - mondta higgadtan Chuck. - Azt�n?

- Azt�n fej... fejbev�gtam egy �vegv...v�z�val... - Angie meg�ll�s n�lk�l reszketett. - �s ki... kisz�ktem a la... lak�s...b�l...

Arca fokozatosan elfeh�redett, tekintete elhom�lyosult �s egyszerûen lerogyott. Wilson odaugrott hozz� �s elkapta. �tvitte a f�ldszinti vend�gszob�ba, �s lefektette a rekamier-ra. Felkapcsolta az �gy melletti hangulatl�mp�t. Vizes szivaccsal megnedves�tette h�ga arc�t, nyak�t �s kez�t.

F�radoz�sa eredm�nyek�nt Angie szeme hamarosan kiny�lt:

- Chuck, Chuck, �n... �n... Chuck...

- Nyugodj meg, kicsik�m, m�r nem haragszom! - d�rm�gte szel�den Wilson. - Csak d�h�s voltam, hogy a szesz�lyesked�seddel ekkora vesz�lybe sodortad magad. Hogy ker�lt�l a rendõr�kh�z?

Angie kezdte visszanyerni arcsz�n�t. B�tyja karj�ba b�jt, ahol mindig v�delmet �s megnyugv�st tal�lt. Most m�r megeredt a szava:

- Miut�n fejbev�gtam, kimenek�ltem az utc�ra, �s szaladni kezdtem az �ttesten. Õ meg ut�nam. Azt kiab�lta, hogy ne haragudjak, t�nyleg azt hitte, hogy akarok tõle valamit, az�rt akartam elj�nni vele. �n f�ltem tõle, s�rtam �s szaladtam, �s kis h�j�n el�t�tt egy rendõraut�. A k�t rendõr kiugrott a kocsib�l �s mind a ketten r�rohantak az ut�nam szalad� Peterre, �s nekiestek. Ha nem �ll�tom le õket, tal�n agyon is verik. Be akartak vinni minket a kapit�nys�gra, de mikor megtudt�k, ki vagyok, �s szeretn�m, ha te int�zn�d el ezt az �gyet, �sszek�t�zve bedobt�k a kocsiba Carsont �s elvittek minket Noringerhez, az meg idehozott.

Chuck a haj�t simogatta:

- M�g mindig nem �rtem, mi�rt csin�ltad. Mi�rt nem v�rtad meg, hogy Chris hazaj�jj�n? Õ nem b�ntott volna.

- Meguntad? - ism�telte Wilson. - De hisz te siettetted az eljegyz�st is! Õ szeret t�ged �s �gy b�nik veled, ahogyan egy �rintetlen kis vir�ghoz k�zel�t egy f�rfi. Uralkodik mag�n, �s te ezt unalmasnak tal�lod?

- Megbotr�nkoztattalak? - k�rdezte halkan Angie.

- Becs�letesebb lett volna szak�tanod vele, ha �gy �rzed, hogy nem szereted, mint ezt az ostobas�got mûvelni. Mit gondolsz, mit �rez, ha a f�l�be jut a pletyka?

- Ki pletyk�lna? Te nem fogsz, a j�rõrt�rsaid se j�nnek le hozz�nk vid�kre...

- Ez igaz, de mi van a "lovagoddal"? Õ is hallgatni fog? Hm?

- Nagymama, tudja, milyen csoda t�rt�nt vel�nk?! - nyitott be a konyh�ba Ringo O'Connor f�ld�nt�li mosollyal.

- T�n tietek a lott�fõnyerem�ny? - az �regasszony odatipegett hozz� �s k�t r�ncos tenyer�be v�ve lehajol� veje arc�t, mindk�t oldalr�l megcs�kolta. - Mikor j�rt�l itt utolj�ra, kisfiam? �s hol van az �n kis Rebecc�m?

- H�t itt - ny�lt ki a folyos�ra az edzõ �s olyan �vatos mozdulattal h�zta be a f�nybe a mosolyg� nõt, mintha h�mes toj�s lenne.

Miut�n az �regasszony kiss� lecsillapodott, megk�rdezte:

- Na, hadd halljam, mi a csoda az a csoda?

- Mit sz�l a h�rhez, hogy hamarosan d�dnagymama lesz? - ragyogott a f�rfi arca.

- N�zze csak, elhoztuk megmutatni! L�tja, itt alszik... - let�rdelt feles�ge elõtt �s f�l�t a titokzatos rejtekhelyre tapasztotta.

Ez a veszedelmes harcoktat� olyan gyerekes �r�mmel babusgatta gyermeket v�r� asszony�t, hogy a nõ sokszorosan k�rp�tolva �rezte mag�t anyja sz�vtelens�g��rt �s kegyetlens�g��rt.

- �s ez biztos? T�nyleg k�sz�lõdik az d�dunok�m?

- Ejnye, kisfiam, �gy teszel, mintha te nem lett�l volna benne annak az aj�nd�knak a k�sz�t�s�ben - mosolygott huncutul az �regasszony.