A nyolc �vsz�zados l�lek 7. r�sz

Sindy kil�tott k�z�tt�k az elõszob�ba, ahol m�g ketten �lltak.

"Meg�lt�k Clive-et!" - d�bbent agy�ba a sz�rnyû gondolat, de m�r sem f�jdalmat, sem f�lelmet nem �rzett. Tompa k�bulat lett �rr� rajta. Nincs miben rem�nykedni, de Clive nem halt meg hi�ba az õ v�delm�ben! Az ablakhoz h�tr�lt �s siker�lt kinyitnia, mielõtt r�j�ttek volna, mit akar tenni. Az �vegre pillantott. Amikor elõsz�r itt j�rt, meg�g�rte Clive-nek, hogy egyszer elj�n ablakot pucolni. H�t ebbõl m�r soha nem lesz semmi!

Keserûen mosolygott. Furcsa, hogy �ppen ilyen gondolatok foglalkoztatj�k �lete utols� pillanataiban!

H�ttal az ablaknak fel�lt a p�rk�nyra �s mindk�t l�b�t felh�zta maga al�.

M�r �llt, mire a k�t fick� elmozdult az ajt�b�l, hogy megakad�lyozz�k az �ngyilkoss�g�t.

- Bajban vagytok, mi? �lve nem kaptok meg, a holttestemnek meg nem veszitek haszn�t! - szinte �r�lt, hogy siker�lt kellemetlenkednie nekik...

Kellemetlenkedni? Ahhoz le kell ugrania, hogy val�ban "kellemetlens�get" okozzon nekik. De lesz-e ereje v�ghezvinni elhat�roz�s�t?

�les f�kcsikorg�s, s�lyos d�b�rg�s az utc�n, ajt�k csap�dtak, de õ nem merte levenni tekintet�t a motorosokr�l.

�s f�lt, hogy t�riszonya legyõzi majd akarat�t, mielõtt a megsemmis�l�s alant t�tong� �l�be zuhanna.

- Gyere le, kisl�ny, ap�d a foglyunk �s l�tni akar! - a k�t fick� k�t oldalr�l k�zel�tett, v�lhetõen nem sz�nd�koztak lemondani zs�km�nyukr�l.

- Hazudtok! Ismerem Craig Nelsont! Õ nem emelne kezet az ap�mra!

- Csakhogy az ap�d nem Nelson foglya, hanem Caratil�, az �j fõn�k�nk�! Craig �rul� lett, a zsaruk mell� �llt. Õr� is hal�l v�r!

Az elõszobaajt� berobbant, s õ t�lfesz�tett idegekkel, a hangzavart�l riadtan h�trapillantott. Elvesztette egyens�ly�t, �s k�ts�gbeesve kapott az ablakkeret ut�n, de a lend�let a m�lys�g fel� l�kte...

Egy k�z kapaszkodott a ruh�j�ba, de az anyag reccsenve engedett.

Ugyanakkor azonban erõs kar kapta �t a derek�t, �s visszar�ntotta, majd �temelte a p�rk�nyon.

A hal�lf�lelem vak k�dbe burkolta, sz�ve �gy zakatolt, hogy alig kapott levegõt, s�r�sra sem volt energi�ja.

Mindk�t karj�val �tkulcsolta megmentõje nyak�t att�l tartva, hogy elengedik s õ lezuhan. A m�lys�g f�l�tt lebegve �t�rt�kelte az �letet, �s ez megtan�totta megbecs�lni a l�tet, b�rmilyen sorsot is sz�n neki a v�gzet.

Lassan kezdett lecsillapodni, �rezve, hogy biztons�gban van �s hallotta, hogy a nev�n sz�l�tj�k.

K�nnyein kereszt�l �tderengett a l�tv�ny, melyet agya most tudott csak egys�ges eg�ssz� �ssze�ll�tani.

A felhõtlen ny�ri �g k�kje ny�lt r� az aranyl� f�rt�kkel keretezett f�rfiarcb�l. Hib�tlan, szab�lyos von�sok, �ntudatos, kih�v� mosoly; egy �g�r�g isten kelt �letre, hogy puszta szesz�lybõl szembesz�lljon �rte H�d�sszel, az alvil�g ur�val.

Nem volt dagad� izm� kickboxer, mint a filmek divatos hõsei, de erej�t az im�nt tapasztalhatta �s gyeng�d szor�t�s�t most is �rezte.

- Sajn�lom, hogy elszak�tottam a ruh�j�t - m�ly, dallamos hangon besz�lt. - J�l van?

Sindy b�lintott, mire legnagyobb sajn�lat�ra a f�rfi leengedte karj�b�l. Most vette csak �szre a k�r�l�tt�k �ll�kat.

Chuck Wilson �s Scott Noringer egyenruh�ban; agg�d�, hûs�ges bar�tai mindketten. Boldogan �lelte meg õket.

Azt�n megpillantotta Clive-et cseppet sem mutat�s �llapotban.

De �lt!

A karj�ba simult �s �r�lt, hogy �ngyilkoss�ga m�gsem siker�lt. Most d�bbent csak meg azon, amire v�gzetes elhat�roz�sa pillanat�ban nem is gondolt; Clive hogyan sz�molt volna el az õ hal�l�val. A sz�lei �s a vil�g elõtt.

Kider�lt, hogy Burly h�rom bõrruh�ssal akaszkodott �ssze az elsõ emeleten, de a m�sik n�gy akad�lytalanul feljutott az �t�dikre.

A rendõr�k �s a kamionosok idõben �rkeztek ahhoz, hogy h�rom ragaszkod� tipus� bõrruh�st levakarjanak Clive-rõl, majd �rtalmatlann� tegy�k a Sindyre r�t�rõ m�sik n�gyet.

- De honnan tudt�k meg a c�memet? - t�prengett Clive.

- Craig Nelsonnak igaza volt - jegyezte meg Noringer. - Valaki a zsarukt�l �sszej�tszik a motorosokkal, ez�rt adhatta le a dr�tot. V�rjunk csak... - a j�l helybenhagyott bõrruh�sokra pillantott, akiket az egyik sarokba hajig�ltak egy kupacba. Olyasf�le ragadoz� vigyort eresztett meg, hogy ezeknek a kegyetlen fick�knak is bors�zott a h�ta:

- Fõzzek maguknak k�v�t? F�radtnak l�tszanak.

- Nagyon megk�sz�nn�nk, Sindy. Tegnap �ta talpon vagyunk s ki tudja, mit hoz m�g a mai nap.

Clive v�gign�zett elgy�t�rt k�lsej�n:

- �n meg rendbehozom magam, h�tha visszanyerem emberi form�mat.

- Volt neked olyanod valaha is? - vigyorgott Scott.

- Ne pimaszkodj, partner, mert annyi erõ m�g maradt bennem, hogy k�pen t�r�ljelek!

Sindy k�zeledt�re a m�sik kamionos f�lre�llt az ajt�b�l. A l�nynak most jutott csak esz�be, hogy nem is �dv�z�lte m�g:

- Bocs�ssa meg az udvariatlans�gomat. - ny�jtott kezet a komoly arc�, negyven k�r�li sofõrnek, akinek k�lseje Keom�ra eml�keztette. John Shanon nyilv�n forgott m�r elõkelõbb t�rsas�gban, �dv�zl�si m�dja legal�bbis erre vallott.

�gk�k szeme uralta nyugodt von�s�, ny�lt arc�t, t�m�tt bajusza f�lig eltakarta keskeny ajk�t. D�s szak�lla egybevegy�lt v�llig �rõ hull�mos barna f�rtjeivel. Eg�sz l�nye m�lt�s�gteljes volt, de nem t�vols�gtart�, nyugalma �tragadt k�rnyezet�re is. Az embert szinte biztatta, hogy t�rja fel elõtte a lelk�t.

- Igaz, hogy csaknem az �letembe ker�lt ez a kaland, de megtudtam, hogy vannak bar�taim �s nem vagyok annyira mag�nyos ebben a vil�gban, mint hittem - mondta Sindy csendes meghatotts�ggal.

T�voz�sa ut�n Noringer vallat�ra fogta a neh�zfi�kat, de csak akkor eredt meg a nyelv�k, amikor az elsõ ujj reccsenve kit�rt…

Az ord�t�st hallva Sindy megtorpant. Most m�r �rtette, mi�rt akarta Scott �s Chuck elt�vol�tani õt a szob�b�l. F�l�re tapasztva k�t kez�t visszafordult, hogy meg�ll�tsa a k�nz�st, �s… neki�tk�z�tt szõke �letmentõj�nek…

Lester megr�zta fej�t, �s elvette a l�ny kez�t a f�l�rõl:

- Ne sajn�lja õket! Õk se irgalmaztak volna kegyednek! - bevezette a konyh�ba. - Shanon �s �n CB-n v�gig kapcsolatban voltunk Wilson�kkal. Minden szav�t hallottuk, amit Chucknak mondott. �t�lt�k a retteg�s�t, �s most sajn�lja ezeket a kegyetlen vadakat, mert n�h�ny csontjuk kimozdul a hely�bõl?

Becsukta az ajt�t, mely a kiszûrõdõ hangokat eltomp�totta.

Csend borult a konyh�ra. Sindy feltette a k�v�t, kivett a szekr�nybõl n�h�ny cs�sz�t �s t�lc�ra k�sz�tette kiskanalak meg egy cukortart� t�rsas�g�ban. Elõkereste a termoszt, mellyel legut�bb ittj�rtakor tal�lkozott. A k�tszem�lyes fõzõt h�romszor kell megt�ltenie, hogy mindenkinek jusson az erõs nedûbõl. Let�r�lte a mosogat�t �s megfordult.

Termosszal a kez�ben felpillantott. Most l�tta csak, hogy Lester nem k�v�lrõl csukta be az ajt�t.

A f�lf�nak vetve v�ll�t, k�t h�velykujj�t nadr�gja �v�be akasztva �llt, �s õt n�zte:

- Nem tudom - mondta õszint�n. - Hajnalban hasonl� helyzetbe ker�ltem, de akkor nem volt lehetõs�gem v�laszt�sra...

- Tudom. Hallottam, mikor Chucknak mes�lt r�la a telefonon kereszt�l, �s meg vagyok gyõzõdve arr�l, hogy nem ugrott volna le. Rem�nykedett. A seg�ts�gben. Ha az �gbõl �rkezik is a felmentõ sereg, de j�nni fog!

Sindy felemelte fej�t:

- Azt tudom, hogy ha Craig j�n �rtem, haboz�s n�lk�l vele megyek! �benne b�zom! De ezektõl viszolyogtam...

- Mivel val�sz�nûnek tartom, hogy az �letben t�bb� nem lesz r�szem abban a szerencs�ben, hogy kettesben maradjak a korm�nyz� le�ny�val, szeretn�m, ha tudn�... - elhallgatott. Mikor befejezte, megv�ltoz� arckifejez�se �s hangja jelezte, hogy nem errõl akart besz�lni. - ...õszinte leszek: nem lelkesedtem az �tlet�rt, hogy egy elk�nyeztetett l�ny miatt vesz�lybe sodorjam magam. �r�l�k, hogy csal�dtam. Kegyed rendk�v�li teremt�s. Megtiszteltet�snek �rzem, hogy szolg�lat�ra lehettem...

Ell�kte mag�t az ajt�t�l. Tart�sa egyenes volt, arca komoly. Sindyt n�zte. A sz�j�t. Nem volt kellemetlen ez a tekintet, �s felgy�jtotta Sindy v�r�t. Szerette volna, ha a f�rfi meg�rinti, ha �t�leli, ahogy karj�ba szor�totta akkor, amikor megmentette az �let�t.

De �rezte, hogy Lester nem fog engedelmeskedni annak a v�gynak, mely a tekintet�ben �g.

Nincs joga hozz�. Megmentenie szabad volt a korm�nyz� le�ny�t, szeretnie m�r nem szabad.

- A rangom... miatt nem, ugye? - suttogta Sindy sz�gyenkezve.

- A rangja miatt nem - ism�telte Lester.

Craig elengedte egykori bizalmas�t, �s az csendben lecs�szott a fal mellett, de Nelson m�r nem t�rõd�tt vele. Nem volt vesztegetnival� ideje.

Mivel k�zel s t�vol nem l�tta Sheffieldet �s Youngot, akikkel id�ig j�tt - nyilv�n a kiszabad�tott korm�nyz�t �s Gallaghert kellett az akci� v�gezt�vel a k�lv�rosba k�s�rni�k - idegennek meg nem akart magyar�zkodni, �r�mmel fedezte fel a k�t kamiont, akik a k�s�retet adt�k idefel� j�vet.

Odas�ntik�lt a MACK-hez:

- Aldor! - kopogtatta meg a f�lkeajt�t.

Jake len�zett:

- H�t te? Mi�rt maradt�l itt? - csod�lkozott.

- Wilsonnal kell besz�lnem! Azonnal! �s a palot�hoz kell hajtani k�sedelem n�lk�l!

A sofõr l�tta a motorosvez�r arc�n, hogy komolyan besz�l.

- M�ssz f�l! - intett fej�vel �s beind�totta a motort.

M�g Nelson a t�loldalon k�nkeservesen felk�zd�tte mag�t a f�lk�be, Aldor a CB-�rt ny�lt:

- Ne tetv�szkedj, Eastmen! Fûtsd be a mozdonyt azt�n ir�ny a palota! Ha Craig f�lkecmergett, start! V�ge!

- Tetv�szkedik az õs�d! - sz�lt vissza Neil, de felbõgette a KENWORTH motorj�t. - Nelson meg minek akrobatik�zik, mikor olyan gy�nge, mint a tavaszi harmat?

- Ha v�telen maradsz, megtudod! - Aldor a visszapillant� t�kr�kbe n�zett �s kitette az indexet. - Na, akkor tal�n induljunk, sz�ps�gem - szavait v�lhetõen a MACK-hez int�zte, �s elford�totta a roppant korm�nykereket.

Craig percekig bajl�dott a CB-vel, mire v�gre el�rte Wilsont:

- Chuck, hol a francban k�v�lyogsz?! Megvan Sindy?

- Persze. �s a korm�nyz�?

- Õ is. De azonnal gyertek a palot�hoz! Ha igaz, amit az egyik emberembõl kiszedtem, nagy baj van, ha meg hazudott, legfeljebb f�l�slegesen futtatlak meg benneteket!

- Mirõl van sz�? - k�rdezte Chuck aggodalomt�l fût�tt hangon. Kezdett hozz�szokni, hogy Craig rendszerint rossz, de val�s h�rekkel bomb�zza.

- Caratil a korm�nyz�i palot�ba ment, hogy Miss Belfort-t elrabolja!

- Kicsod�t?! - �rtetlenkedett Noringer.

- A korm�nyz� elsõsz�l�tt l�ny�t, Sindy nõv�r�t, m�r ha t�nyleg l�tezik…

- Lilly! - ocs�dott f�l dermedts�g�bõl Sindy, ugyanakkor torz f�rfihang t�rt �t a d�bbenet csendj�n:

- Lilian! - ny�gte Clive. - Scott, hajts, az isten�rt!

- Sz�val l�tezik - �sszegezte Craig, �s Aldorra n�zett. - Ez el�g indok r�, hogy t�vig nyomd a ped�lt?

Caratil minden neh�zs�g n�lk�l bejutott a palot�ba, ahol a m�r bentl�võ emberei a t�szokat õrizt�k, akiket elsõsorban a szem�lyzet tagjai alkottak.

N�h�ny biztons�gi ember m�g ellen�llt, elbarik�dozt�k magukat, de csak idõ k�rd�se volt, mikor esnek fogs�gba, vagy mikor pusztulnak el.

Mivel mindenki a korm�nyz� szem�ly�nek v�delm�vel t�rõd�tt �s mert tudt�k, hogy a csata a k�lv�rosban d�l, Belfort t�voz�sa ut�n lanyhult az itt marad� biztons�giak �bers�ge. Ez azonban nem magyar�zta azt, hogyan tudt�k Caratil emberei kij�tszani az automatiz�lt v�delmi rendszert.

Mivel m�gis ez t�rt�nt, vagy komoly mûszaki specialista rejtõz�tt valamelyik motoroszubbonyban, vagy a palot�ban volt �rul�, aki bejuttatta õket.

A t�szok k�z�tt �juldozott a korm�nyz�n� is, b�r �gy tûnt, nem is a bõrruh�sok jelenl�te irrit�lja; sokkal ink�bb az a t�ny, hogy csel�dei k�zt kellett huzamosabb idõt elt�ltenie. A motorosok egy�bk�nt nem b�ntak vele rosszul vagy tiszteletlen�l, de megk�l�nb�ztetett figyelemmel vigy�ztak r�.

Caratil gyorsan sz�mbavette vesztes�geit. Huszonnyolc embere maradt. R�vid tanakod�s ut�n megbesz�lt�k a haditervet.

Gallagher hallotta a csipog�st, �s elõh�zta zseb�bõl r�di�j�t:

- Maga az, Wilson? Megtal�lt�k? �ps�gben van? H�la istennek! Szeg�ny kisl�ny, cs�nya sorst�l menek�lt meg! - elkomolyodott. - Megint gond van? Chuck, maga azt�n �rt hozz�, hogy kell egy pocs�k napot m�g pocs�kabb� tenni! No, mondja! - hallgatott, de lassank�nt furcsa kifejez�s jelent meg az arc�n. - Mirõl besz�l?! Wilson, j�l figyeljen r�m; a mai napra felmentem a szolg�lat al�l, menjen haza �s pihenje ki mag�t... - hangot v�ltott. - �dv�zl�m Miss Belfort, �r�l�k, hogy... - �jabb sz�net, majd: - Uramisten! Komolyan besz�l?! Bocs�sson meg, hogy k�telkedem az �n szav�ban, de ha itt lenne, egy meglehetõsen ostoba arckifejez�sû rendõrfõn�k�t l�tna maga elõtt... Nem, nem tudtam... igen, igen, k�ld�k embereket, azonnal!

Kikapcsolta a r�di�t �s beletelt legal�bb t�z m�sodpercbe, mire rendbeszedte gondolatait. Amit hallott, az fejbev�gta, de nem annyira, hogy t�bb �vtizedes szolg�lathoz szokott fegyelmezetts�ge ne lett volna �rr� d�bbenet�n.

Caratil felmas�rozott a l�pcsõn, de f�nt z�rt ajt�t tal�lt. Emberei a parancsnak megfelelõen megkerest�k a furcsa, lez�rt lakr�szt, melyet ut�lag alak�thattak ki, annyira nem illett az �p�letegy�ttesbe, de az utas�t�snak megfelelõen nem hatoltak be. Intett, hogy tegy�k szabadd� a bej�ratot. Ketten f�lfesz�tett�k az ajt�t �s Caratil s�t�t folyos�n tal�lta mag�t, melyet a falba v�gott m�lyed�sekben kialak�tott tart�kban �gõ gyerty�k vil�g�tottak meg.

A s�t�tsz�rke k�v�n bord� b�rsonyszõnyeget ter�tettek v�gig; a falakon r�gi festm�nyek, a m�lyed�sekben p�nc�los vit�zek szobrai; a levegõben meg�lõ jellegzetes gyertyaszagt�l a k�z�pkor aur�ja telepedett a jelenkor l�togat�j�nak lelk�re. A folyos� jobb oldal�n egyetlen ajt� �rv�lkodott.

- Maradjatok! - intett a motorosvez�r, �s lenyomta a kilincset.

S�t�t szob�ba jutott, melyben valamivel t�bb gyertya szolg�ltatott f�nyt, mint a folyos�n.

Meg�tk�zve b�multa pillanatokig. Emberei a tilalma ellen�re besziv�rogtak a szob�ba. Elragadtat�ssal szeml�lt�k a h�sz�nruh�s jelens�get.

- Csinos csaj!

- Mit csinos! �szveszejtõ!

- Mit mondjak, gy�ny�rû a karossz�ri�ja!

- Caratil, nincs sok idõnk, fogjuk �s vigy�k!

- Õ az eny�m! - fordult szembe vel�k az �j vez�r. - Egyed�l csak az eny�m! A korm�nyz� nekem adta!

Lilly arca a szokottn�l is feh�rebb volt:

- K�rem, ne h�borgass�k otthonom szent�ly�t!

Caratil �tkapta a derek�t, �s mag�hoz r�ntotta:

- Esz�nkben sincs h�borgatni az otthonodat, gy�ny�rûm, legfeljebb csak t�ged!- durv�n belemarkolt fekete haj�ba, hogy sz�j�hoz h�zza a l�ny arc�t...

A gyerty�k a szob�ban �s a folyos�n egyszerre lobbantak ki, mintha v�ratlan l�ghuzat oltotta volna el õket �s Caratil zavarodottan engedte el �ldozat�t…

K�nyelmetlen�l �rezte mag�t, de nemcsak õ. Emberei szûk�lve kerest�k a kij�ratot. �lõnek �rezt�k a r�juk t�rõ s�t�ts�get; mintha megfoghatatlanul �ri�si l�ny l�legzett volna a v�ratlanul be�ll� �j m�lys�g�ben.

A s�t�ts�g k�r�lfolyta õket, besziv�rgott a f�l�kbe, orrukba, a ruh�jukra tapadt, elbor�totta agyukat, a torkukat fojtogatta...

P�nikba esve menek�ltek, neki�tk�ztek a falaknak �s egym�snak, ord�toztak, egy apr�cska f�nysug�r�rt rim�nkodtak, de hangjukat elnyelte a k�r�l�tt�k l�ktetõ �j...

- V�rjuk meg a t�bbieket!- javasolta Aldor, de Nelson a fej�t r�zta:

- Caratil kez�n van a palota. Sim�n bejutott, �s sim�n ki is fog jutni a l�nnyal, �s att�l kezdve õ dikt�lja majd a felt�teleket Belfortnak. Maradjatok itt, ha �gy gondolj�tok! �n bemegyek. Tal�n sz�t tudok m�g �rteni az embereimmel.

- Tudod egy�ltal�n, hol a l�ny? - k�rdezte Neil.

- Majd megtudom - szor�totta �ssze a sz�j�t Craig, �s a bej�rat fel� s�ntik�lt.

Aldornak az �p�letet n�zve az a benyom�sa t�madt, hogy egyed�l kell szembesz�llnia egy n�ma �ri�ssal. Megigaz�totta ellenzõs sapk�j�t, megsimogatta r�vid, fekete szak�ll�t, �s oldalt pillantott kamionost�rs�ra.

Eastmen is bizalmatlanul m�regette a palot�t:

- Tudod, pajt�s, �n szeretem �s tisztelem a nõket - mondta vontatottan. - De õr�ts�g ide bemenni egy l�ny becs�let��rt, ami m�r �gyis r�g elveszett, ahogy ismerem a bõrruh�sokat!

- Sz�val az orsz�g�t k�t lovagja megh�tr�l, mi? - vigyorgott Jake Aldor, �s elindult a vez�r ut�n. Eastmen l�p�st tartott vele:

- N�zd, ha matematikai tud�somra �s logikai k�szs�gemre hagyatkozok, nyilv�nval�, hogy ezt a kalandot egyszerûen nem �lhetj�k t�l!

- Egy matematikus lehet, hogy nem is menne be, csakhogy te kamionos vagy, m�gpedig a legveszettebb fajt�b�l, csak�gy, mint �n!

- Nem õr�lteket akart�l mondani?

- Rendszerint �letben maradnak - fejezte be az eszmefuttat�st Neil.

Jake megveregette a v�ll�t:

- Oda se neki, pajt�s, ha otthagyjuk a fogunkat, legal�bb megszabadulunk Griserbandtõl!

- L�tod, ez t�nyleg j� indok a bemenetelre!

�s most m�r futva indultak a s�ntik�l� Craig Nelson ut�n.

- Anyu, cs�ngettek! Kinyithatom az ajt�t?

- Ne, Paul, v�rj, azonnal j�v�k!

Jessy visszatette a fedõt a levesre, letette a fõzõkanalat, �s elõj�tt a konyh�b�l. F�lretolta a reteszt, �s ajt�t nyitott. Arca felder�lt:

- Angie! Chris! Gyertek be!

Mindkettej�ket meg�lelte, megcs�kolta, �s beljebb invit�lta.

- Paul, n�zd csak, ki van itt!

A kisfi� leviharzott, de megtorpant a l�pcsõ alj�n. Anyja k�zen fogta:

- Igen. Apunak a testv�re. Az esk�võt�k�n l�ttam.

- �s ezt a csinos rendõrt is megismered?

Paul b�lintott �s feln�zett Chrisre:

- Te is ott volt�l anyu�k esk�võj�n, de nem volt rajtad egyenruha!

- �gy igaz, k�ly�k.

- Igen - v�gta r� Chris. - T�ged akartunk l�tni.

- Az j�! De kor�n j�ttetek, mert anyu m�g nem k�sz�lt el az eb�ddel.

- Nem baj. M�r ett�nk �tk�zben - nyugtatta meg Harrison.

- Te is olyan j� rendõr vagy, mint az apuk�m?

- Paul! - sz�lt r� Jessy. - Messzirõl j�ttek, f�radtak. K�sõbb besz�lgethettek!

- Ha apu itthon lenne, akkor nem mern�l veszekedni velem! - duzzogott Paul, de nem t�g�tott a vend�gszoba ajtaj�b�l.

- Helyezz�tek k�nyelembe magatokat, azt�n... - Jessica elfeh�redett, �s az ajt�nak dõlt.

- Rosszul vagy? - ugrott oda seg�tõk�szen Chris, de Jessy m�r visszanyerte egyens�ly�t:

- Nem, nem. K�sz. Megint ez a sz�rny� fejf�j�s… J� f�l�ra m�lva m�r lehet eb�delni.

- Biztos, hogy j�l vagy? - k�rdezte Angie agg�dva. - Kik�s�rlek a konyh�ba, j�? Besz�lgethetn�nk...

Ahogy becsuk�dott m�g�tt�k az ajt�, Chris figyelme a kisfi�ra terelõd�tt, �s �szrev�ve, hogy mit n�z, leguggolt el�je:

- Tetszik az egyenruh�m, k�ly�k?

- Igen! Nagyon! - vallotta be Paul. - Apu� is sz�p, de azt m�r sokszor l�ttam �s megszoktam, de a ti�det m�g nem l�ttam. �s az is tetszik! - mutatott a kalapra. Chris mosolyogva vette le az �h�tat t�rgy�t s a gyerek fej�be nyomta.

A kisfi� nevetett, mert nem l�tott ki al�la.

- Apu is ilyen bar�ts�gos volt, amikor megismertem - k�z�lte bizalmasan.

- �s most m�r nem bar�ts�gos?

- Nem bar�ts�gos, mert nem vagyok a bar�tja.

- H�t milyen?

- Szeret, mert a kisfia vagyok. Az apuk�knak m�shogy kell b�nniuk a saj�t gyerek�kkel, mint m�snak a gyerek�vel. Am�g nem voltam a gyereke, addig csak bar�ts�gos volt, de mi�ta az apuk�m, az�ta nagyon szeret. T�ged is szeret az apuk�d?

- Nekem m�r r�g nem �lnek egy�tt a sz�leim - telepedett le Chris az �gyra.

- Sz�val elv�lt sz�lõk gyereke vagy. Ezt �gy mondj�k - vil�gos�totta f�l a gyerek.

- Igen, az vagyok. Az ap�m otthagyta az any�mat, amikor m�g kicsi voltam.

Paul le�lt mell� az �gyra:

- Az �n apuk�m is otthagyta az anyuk�mat, �s anyu sok�ig nem is akart nekem m�sik apuk�t hozni. Azt mondta, hogy nem fog senki szeretni, mert idegen leszek neki, ez�rt jobb lesz, ha ink�bb apuka n�lk�l maradunk. De nem mondott igazat, mert Chuck õt is szereti, meg engem is szeret, pedig idegenek voltunk neki.

Chris barackot nyomott a fej�re:

- Sok mindent tudsz m�r az �letrõl, k�ly�k!

- Azt is tudom, hogy nemsok�ra lesz egy kistestv�rem...

- H�t ezt honnan tudod? - k�rdezte Chris megr�k�ny�dve.

- Apu mondta meg, hogy tudjam, hogy amikor anyu ideges, akkor nem az�rt ideges, mert velem akar veszekedni, hanem az�rt, mert a kistestv�rem a pocakj�ban van, �s amikor �bren van, akkor rugdal�zik, �s az az anyunak f�j egy kicsit, �s az�rt kell apunak meg nekem t�relmesnek lenn�nk anyuhoz. De az anyu biztos nem tudja, hogy kistestv�rem lesz, mert ha tudn�, akkor tudn� azt is, hogy az�rt ideges, mert ott van a pocakj�ban a kistestv�rem. �s apu azt is mondta, hogy ne mondjam meg az anyunak, hogy tudom, hogy kistestv�rem lesz, legyen ez a mi titkunk.

- Gondolod, hogy az anyuk�d nem tudja, hogy kisbab�ja lesz?

- Nem tudom, hogy tudja-e, de az apu biztosan tudja!

- Mindent elhiszel apuk�dnak?

- Igen, mert azt mondta, hogy szeretni fog �s t�nyleg szeret. Azt is meg�g�rte, hogy elvisz az edzõterembe �s el is vitt. Az�ta is j�rok edz�sre Ringohoz. �s azt is �g�rte, hogy elhoz abb�l az iskol�b�l, ahol mindenki cs�folt, meg b�ntott, �s t�nyleg elhozott. �s amikor megk�rdeztem tõle, hogy meg tudja-e csin�lni, hogy legyen kistestv�rem, hogy legyen kivel j�tszanom, akkor azt mondta, hogy meg tudja csin�lni. �s l�tod, anyunak m�r ott is lakik a pocakj�ban a kistestv�rem!

Chris hitetlen�l cs�v�lta fej�t. Egy korav�n k�ly�kkel besz�lget olyan dologr�l, mely a felnõttek vil�g�ban is komoly probl�m�kat vet fel.

Chuck megtal�lta a k�z�s nevezõt nevelt fi�val, �s �gy �p�tette f�l bizalomra, szeretetre alapozott kapcsolatukat, hogy a gyereknek esz�be sem jut k�telkedni a nevelõapj�ban.

Chris megsimogatta Paul haj�t:

- Tudod, k�ly�k, sz�gyellem, de irigyellek, mert �n nem tudom, milyen az apai szeretet. Szerencs�d volt. Szeresd Chuckot! Meg�rdemli. J� ember.

- Elmentek - v�lte Eastmen.

- Az baj - komorodott el Craig. - Mert akkor elvitt�k a l�nyt is.

- No v�gre, a t�bbiek is befutottak! - Aldor hangj�ban fellelhetõ volt a megk�nnyebb�l�s �rnyalatnyi �r�me, b�r igyekezett titkolni. Ha sokan vannak a fogolyszabad�t�k, nem lehet hõss� v�lni. Mikor azonban az elsõ bõrruh�sok megrohamozt�k õket egy oldalfolyos�b�l, ahol eddig lapultak, Jake elvetette minden hõsiess�gre t�rekvõ sz�nd�k�t. Ettõl kezdve m�r nem a dicsõs�g�rt harcolt, hanem az �let��rt.

Craig elkapta egyik ember�t, hogy kivallassa, ezalatt a k�t kamionos õt is v�dve verekedett. Hamarosan meg�rkezett az erõs�t�s, �s a motorosok fejvesztve menek�ltek. Csak az maradt ott, akit Nelson nyakoncs�pett, �s k�nyszer�tette, hogy vezesse õket Lilian lakoszt�ly�hoz. Mikor azonban Clive is megjelent, nem volt t�bb� sz�ks�g vezet�sre. K�ts�gbeesve rohant az elz�rt lakr�sz fel�.

Wilson, Noringer, Lester �s Shanon csatlakozott Aldor�khoz, �s egy�tt futottak Burly nyom�ban. Lilly birodalm�nak ajtaja elsõ r�n�z�sre csukva volt, de csak elsõ r�n�z�sre. Clive bet�rt a folyos�ra, ahol most is �gy �gtek a gyerty�k, mint elsõ j�vetelekor.

- Lilian! - ki�ltotta agg�dva, dobog� sz�vvel. - Hol vagy?!

Feh�rs�g mozdult a folyos� t�ls� v�g�ben, s �jabb gyertya halv�ny f�nye gyulladt a vak hom�lyban.

- Itt vagyok, j� uram! - Lilly nesztelen�l suhant el�je, �s Clive nem t�rõdve az illemmel, karj�ba kapta, �s sz�v�re szor�totta. K�nnyei v�gigsz�ntottak az arc�n:

- Kicsi vir�gom, sz�rnyû vesz�ly leselkedik r�d, el akartak rabolni, de most m�r itt vagyok �s vigy�zok r�d!

Lilian arca az �v�hez simult:

- Tudom, j� uram. A szob�mban vannak…

- A szob�dban?! - most vette �szre, hogy t�rsai is meg�rkeztek, �s az ajt�ban �llva b�mulj�k a l�nyt:

- Vigy�zzatok! Lilly azt mondja, ott vannak bent a motorosok!

Mint v�rhat� volt, Chuck nyerte vissza leghamarabb hidegv�r�t. Intett Scottnak, �lljon az ajt� t�loldal�ra. �gy l�tszott, be akar menni.

Lilian m�r mozdult, hogy meg�ll�tsa, mikor:

- V�rj, Chuck! Majd �n! - s�ntik�lt be Craig. - Ne kock�ztasd az �letedet! - Lillyre pillantott. - Gy�ny�rû! - suttogta elragadtatva, �s a kilincs ut�n ny�lt.

- Ne l�pj be, uram! - csend�lt Lilly finom hangja. - Meg�lnek!

- Az �n �letem m�r �gyis �sszeomlott! - mosolyodott el Craig Nelson.

- Te vagy az, Clive? Gyere be!

Jessy sarkig t�rta az ajt�t. A f�rfi bet�molygott:

- Azt hiszem, r�szeg vagyok - mondta bizonytalanul.

A f�rfi a fej�t ingatta.

- Chuck itthon van?

- M�g nincs.

- Ez nem volt v�lasz - mondta szel�den a nõ. Clive az asztalra k�ny�k�lve b�multa:

- Boldog vagy Chuckkal?

- Igen. Szeretem �s tisztelem, �s ugyanezt kapom tõle viszonz�sul. Pault im�dja �s az is rajong �rte.

- Paul - ism�telte Clive. - M�r az elsõ pillanatt�l szimpatiz�ltak egym�ssal. Sz�val nem b�ntad meg, hogy a fiad, s a magad sors�t Chuck kez�be tetted…

- Nem. T�k�letes a h�zass�gunk, b�r ahogy eln�zlek, ez most nemigen v�gasztal t�ged.

Kulcs cs�rrent a z�rban, �s Chuck sz�las alakja megjelent az ajt�ban.

Burly t�ntorogva �llt fel:

- Nem zavarok tov�bb. Wilson, ne agg�dj, r�szeg vagyok ugyan, de rendesen viselkedtem a h�zadban. Jessy tan�s�thatja...

- �r�l�k, hogy elj�tt�l - Wilson f�radt arc�t bar�ts�gos mosoly der�tette f�l.

Megcs�kolta feles�g�t, �s kezet ny�jtott Clive-nek.

Jessy az asztalra k�sz�tette a vacsor�t, majd f�lment, hogy megn�zze Pault.

Wilson elgondolkodva b�mult maga el�, majd b�lintott:

- Majd besz�lget�nk, ha visszaj�ttek.

Jessy becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s a k�t rendõr mag�ra maradt.