A f�jdalom Orsz�ga - 1. r�sz

A fiatalasszony �ssze�rta, mit kell v�s�rolnia, majd �vatosan h�tr�bb tolta a sz�ket, hogy ki tudjon k�sz�l�dni belõle.

- Megvan a lista? - j�tt elõ a fiatal f�rfi a f�rdõszob�b�l, �s meg�llt a t�k�r elõtt. Egyenruh�ja kifog�stalan �llapotban, sehol egy gyûrõd�s vagy r�nc. M�g f�s�lk�d�tt, a t�k�rbõl l�tta, hogy feles�ge õt n�zi.

- El�gedett velem a h�lgy? - fordult meg.

- A legteljesebb m�rt�kben, Chris. �gy n�zel ki, mint a...

- Mint a b�ty�d. Tudom. Tõled ez a legmagasabb kit�ntet�s - mosolyogva leguggolt a nõ el�. - No, kis boszork�nyom, k�rem azt a list�t, azt�n itthon se vagyok.

- �n megyek ma v�s�rolni! - tiltakozott Angie.

- F�lsz, hogy nem tudom elolvasni az �r�sodat?

- Most nem lehet, sz�vem. Mit csin�lsz, ha �pp az utc�n leszel rosszul? Mr.Barker azt mondta, most m�r b�rmikor lehet sz�m�tani a bab�ra. Pihenj le sz�pen. D�lelõtt is hazaj�v�k megn�zni, hogy vagy. D�lut�n majd s�t�lhatsz, amikor �n is melletted leszek, OK?

Angie r�vid idõ m�lva beadta a derek�t, mivel m�r komoly erõfesz�t�s�be ker�lt, hogy a nem is olyan k�zeli boltig elgyalogoljon.

Itt �ltal�ban gyalog, biciklin vagy lovaskocsin j�rtak az emberek. A motor vagy az aut� felesleges luxusnak sz�m�tott, mert a legt�bb helyb�li �let�ben nem l�pte �t a falu hat�r�t, de persze voltak az�rt m�dosabb aut�tulajdonosok.

Maga a rendõrfõn�k, Clive Burly is lovaskocsival k�zlekedett, de a rendõrs�g udvar�n ott parkoltak a gyors, komoly j�rõrkocsik, melyeket Clive New City-b�l szerzett. Igaz, hogy m�g nem kellett bevetni õket, mert itt kisst�lû bûn�zõk gar�zd�lkodtak, akiket �gysem lehetett volna a fenyveserdõben vagy a szikl�k k�zt aut�val �ld�zni.

Ilyenkor a j�l k�pzett, nyomk�vetõ kuty�k jutottak vezetõ szerephez. A rendõrs�g e tekintetben j�l el volt l�tva, �s emberhi�nnyal sem k�zd�tt.

Clive Burlynak nem volt neh�z dolga, mert k�t olyan fick� is dolgozott a keze alatt, akiknek nem kellett elmes�lni, hogy bizonyos esetekben mi a teendõ.

Az egyik, Chris Harrison egykor vid�ki zsaruk�nt megfelelõ tapasztalatokkal rendelkezett a falusi-tanyasi viszonylatok ter�n. B�rkibõl k�pes volt megfelelõ inform�ci�kat kicsikarni �gy, hogy az illetõ egy�n �szre sem vette; kihallgatt�k.

Chris ny�lt, õszinte egy�nis�ge, nem utols�sorban megjelen�se miatt a kis falu kedvenc�v� v�lt. Bizalmat keltett az emberekben, �s megny�ltak elõtte.

A m�sik remek zsaru Clive egyik r�gi j�rõrt�rsa, egyben bar�tja; Chuck Wilson, akinek a feles�ge elleni mer�nylet ut�n nem volt marad�sa t�bb� a kegyetlen nagyv�rosban. Chuck idemenek�tette Jessyt a n�ma fenyvesek �s havasok vil�g�ba. De idek�lt�ztette Jessica sz�leit is, akik az õ t�voll�t�ben fel�gyeltek l�nyukra �s k�t kis unok�jukra.

Clive a t�bbi ember�t is r�termett, erõs �s becs�letes fick�k k�z�l v�logatta. Fizikai kond�ci�juk megtart�s�r�l Chuck Wilson, a harcmester gondoskodott - ezek az edz�sek egy�bk�nt az �llom�ny minden tagja sz�m�ra k�telezõek voltak, bele�rtve Chris Harrisont �s mag�t Clive Burlyt is.

Megb�zhat� rendõri h�l�zatot siker�lt kialak�tani az eddig egym�ssal alig kommunik�l� kis falvak k�z�tt, �s �rezhetõen megerõs�d�tt a k�zbiztons�g.

Egy idõ ut�n Wilson edz�seire m�r nemcsak a helybeliek j�rtak, �s nemcsak a rendõr�k. A civil fiatalok k�z�l is sokan bekukkantottak �s ott is ragadtak. Bar�ti kapcsolatok sz�võdtek az itteniek �s a k�rnyezõ falvak lakosai k�zt.

A titk�rnõ f�lemelte fej�t, �s elmosolyodott az �rkezõ l�tt�n.

A f�rfias megjelen�sû egyenruh�s viszonozta a kedves mosolyt:

- J� reggelt, Diane!

- J� reggelt, Mr.Wilson! De j� kedve van!

- Azt az�rt nem mondan�m.

A titk�rnõ a kerek asztalk�hoz l�pett:

- Adhatom a k�v�j�t? - emelte a porcel�nki�ntõt a f�rfi fel�.

- K�sz�n�m - ereszkedett le Chuck a titk�rnõ asztala elõtti sz�kre �s eln�zte a szorgoskod� nõt. Ezernyi apr� jelbõl j� ideje �rz�kelte, hogy Diane sz�vesen ker�lne vele k�zelebbi kapcsolatba. Chuck hûv�s, de nem udvariatlan tart�zkod�ssal t�rt ki a k�zeled�si k�s�rletek elõl, b�r j�lesett neki, hogy haminckilenc �vesen ilyen vonzerõt gyakorol egy h�sz k�r�li nõre.

- A fõn�k bej�tt m�r?

- Igen, uram! Mr.Harrison van bent n�la. Tess�k a k�v�ja.

- K�sz�n�m.

Vagy k�t perc m�lva Chris l�pett ki a fõn�k szob�j�b�l, �s kezet ny�jtva �dv�z�lte s�gor�t.

- Hogy van a h�gom? - k�rdezte Wilson.

- Majd �n is beugrok hozz� - mondta Chuck.

Clive nyilv�n meghallotta Wilson hangj�t, mert kikukkantott:

- Chuck, ha kit�rgyalt�tok Angie-t, �s megittad a k�v�dat, gyere be!

- Nem vagyok fõn�k! Van nekem rendes nevem is, nem?!

Chuck megeresztett egy mosolyt:

- Szeg�ny Black, h�nyszor k�rte ki mag�nak ugyanezt annak idej�n, amikor m�g az õ beosztottja volt�l New Cityben!

Clive visszavonult. Wilson p�r sz�t besz�lt m�g Chrisszel, majd Harrison t�voz�sa ut�n felhajtotta a k�v�t, �s r�pke k�sz�nõ mosolyt k�ldve Diane-nek, bel�pett parancsnok�hoz. Burly az asztaln�l �lt, de l�tszott, hogy nem az elõtte heverõ akt�k fog-lalkoztatj�k. Chuck k�nyelembe helyezte mag�t �s t�relmesen v�rt.

- L�tom, nem volt kellemes �jszak�d - jegyezte meg v�g�l, �s Burly arc�t f�rk�szve elõrehajolt. Kez�t a pap�rokra tette:

- N�zz a szemembe, Clive! Baj van, ki vele!

- Mindig a ves�mbe l�tt�l, Chuck, most sincs m�sk�nt. De �n magam sem tudom, mit higgyek arr�l, ami t�rt�nt...

- Laurianne? - k�rdezte Wilson, szokatlan aggodalommal a hangj�ban.

Clive Burly kin�zett az ablakon a hegyek fel�:

- Szeretn�m, ha ma este �tj�nn�tek Jessyvel hozz�nk - mondta v�g�l.

Wilson a fej�t r�zta.

- Felesleges, Clive. Laurianne nem t�rsas�gi l�ny, �s Jessy is nehezen old�dik az�ta, hogy Robards... hisz tudod!

- A mi asszonyainkat van is mi�rt f�lteni - ny�jt�zott Chuck. - Na, fõn�k, mi a beoszt�som m�ra?

Burly gondterhelten b�mult ki az ablakon:

- Van a hegyekben valami. Valami idegen. Valami s�lyos �s s�t�t. De, h�t nem adhatok ki k�r�z�st nyomaszt� l�gk�r ellen, �gy k�nytelen leszel megkeresni Mrs.Pers elk�borolt golden retrieverj�t, azt�n leszel sz�ves ut�nan�zni, ki t�rt be Mr.Marsh bicikli�zlet�be, ahonnan csup�n egy biciklil�ncot meg k�t izz�t loptak el, megjegyzem, te is tudod, �n is tudom �s Mr.Marsh is tudja, hogy nyilv�n most az is az unok�ja szorult meg egy eszeveszett rode� ut�n, �s nem bet�rt, hanem ellopta a nagyapj�t�l a kulcsot, deh�t ez is csak egy �gy, azt�n...

- Nem, Chuck, ma nem kapsz komoly feladatot, mert te mindenest�l beleveted magad a megold�skeres�sbe, �s ma azt akarom, hogy tiszta fejjel n�zz szembe az �n probl�m�mmal! Ha nem akarsz apr�s�gokkal foglalkozni, menj �s õrizd a h�godat!

- Az Chris dolga!

- Chris most el�gg� ideges. Megpakoltam tennival�kkal, hogy elvonjam a figyelm�t, ne otthon idegeskedjen Angie miatt. Amikor Jessy bab�t v�rt, te is od�ig volt�l az aggodalomt�l, pedig neked strapab�r� idegrendszered van...

- J�, akkor mit csin�ljak?

- Mondjuk gyere velem. �gyis r�g besz�lgett�nk. Valahogy nosztalgi�m van a r�gi dolgok ir�nt, �s kivel besz�ljem meg, ha nem veled? Na gyere, partner!

- H�t, ha neked meg�ri, hogy a semmi�rt is fizet�st adj...

- Mondtam, nosztalgi�zhatn�kom van, �gyhogy ma felavatjuk az egyik j�rõraut�t! - kitess�kelte beosztottj�t, s miut�n Diane-nak kiadta utas�t�sait, mag�hoz vett egy slusszkulcsot, �s a gar�zshoz mentek.

- No, partner, ki�llsz vele? Istenem, de r�g nem �ltem kocsiban! New City! Micsoda aut�s hajsz�k! - s�hajtott. - Ha nem nõs�l�k meg, m�g most is j�rõr lehetn�k, �s d�h�thetn�m Blacket. B�r lehet, hogy nem is d�h�ten�m annyira. Mi�ta �n is fõn�k vagyok, tudom, micsoda felelõss�g rak�dik egy parancsnok v�ll�ra...

�s besz�lt, besz�lt �s Wilson nem szak�totta f�lbe, pedig �rezte, valami nem stimmel Clive k�r�l. E r�gi dolgok feleleven�t�se m�r nem nosztalgia volt, hanem a sors�val el�gedetlen ember panasz�radata, pedig nem lehetett r� oka...

Term�szetesen Burly �lt a vol�nhoz egy �nyenc ember arckifejez�s�vel, aki el� kedvenc �teleit t�lalj�k, �s õ lassan �zlelgeti, hogy min�l tov�bb tartson.

- Na, akkor tal�n l�togassuk meg az �reg Marshot, �s k�rdezz�k meg, �hajt-e f�ljelent�st tenni az unok�ja ellen - mondta gonoszul.

Chuck megcs�v�lta fej�t:

- Clive, t�bb t�relemmel kell lenn�nk az emberek ir�nt! Mr.Marsh-szal m�r semmi k�l�n�s nem t�rt�nik, ez�rt megj�tssza, hogy bet�rtek hozz�. Az õ �let�ben m�r ez is esem�ny.

- Marhas�g! - fakadt ki indulatosan Clive.

Valami nagyon nincs rendben vele!

- Figyelj r�m, fõn�k! Elv�llalom Mr.Marsh �gy�t, majd besz�lek vele, most csak furik�zzunk sz�pen, hogy eleget tegy�nk a nosztalgi�dnak, OK?

- OK. Akkor most felkeress�k Mrs.Perst, hogy k�z�lj�k vele, a dr�gal�tos kis golden retrieverj�t keresse Calabs�k kutyah�z�ban...

- Clive, te is tudod, hogy az a kutya Calabs�k� volt �s neki is nosztalgi�ja van idõnk�nt, mint most neked, de Mrs.Persnek nehez�re esik bevallani, hogy a retriever nem �rzi j�l mag�t n�la, �s visszak�v�nkozik r�gi otthon�ba, pedig Calabs�k m�r nem �lnek. Sz�pen visszavissz�k azt az �reg j�sz�got, de most kutyah�zastul, h�tha t�bb� nem csavarog el. Ne kegyetlenkedj az emberekkel, csak mert rossz kedved van... N�zz�nk be ink�bb Angie-hez, j�?

Chris h�za a k�rny�k t�bbi h�z�hoz hasonl�an elõkertes, verand�s fah�z volt, ker�t�s helyett vir�gz� �lõs�v�nnyel. Chris Harrison �rtett a n�v�nyek nyelv�n, �s megtan�totta b�nni feles�g�t is a vir�gokkal.

Angie ugyanazon a d�li vid�ken nõtt fel, mint Chris, de �gy elk�nyeztett�k, hogy t�n m�g a leves�t is a csel�d f�jta meg. A term�szetet azonban szerette, amiben nagy szerepe volt annak a t�nynek, hogy tizennyolc �vvel idõsebb b�tyja mindenhova mag�val hurcol�szta, �s kinyitotta elõtte a vil�got.

Angie f�radt arccal, de l�that� �r�mmel �s megk�nnyebb�l�ssel �dv�z�lte a betoppan�kat.

Wilson megcs�kolta a h�g�t:

- Hogy vagy, kicsik�m?

- Nehezen - Angie leh�zta arc�hoz Chuck arc�t. - F�lek! - s�gta a f�l�be.

- Te biztos nem f�ln�l a helyemben! - mondta meggyõzõd�ssel Angie.

- Persze, igaz�n csod�llak, Angie! - bizonygatta. - Nyugodj meg, nem lesz semmi baj, l�tod, a b�ty�d�knak is gy�ny�rû kisbab�juk sz�letett, pedig Jessy is f�lt a sz�l�s elõtt!

- De csak egy kicsit, sz�vem - mondta Chuck, l�tva, mennyire �r�l h�ga a jelenl�t�knek. - Szolg�latban vagyunk. Van valami, amit ma m�g nem tudt�l megcsin�lni?

- F�ltettem az eb�det, de nem porsz�v�ztam - suttogta Angie sz�gyenkezve.

- �, kicsik�m, ne ez legyen a legfõbb gondod! Megn�zem a kaj�t, azt�n �sszetakar�tok. Te sz�pen cs�cs�lj le ide az �gyra, �s dõlj neki a d�szp�rn�nak...

- Nem! - tiltakozott Angie. - Ink�bb a f�ldre �l�k, �s nekit�maszkodom az �gy sz�l�nek. �gy k�nnyebb.

Wilson egy pillant�st vetett h�ga alakj�ra �s mag�ban felszisszent. Mivel Jessy terhess�g�t nagyobb figyelemmel k�s�rte, mint �ltal�ban a f�rjek, azonnal l�tta, hogy Angie hasa "lesz�llt", ahogy szaksz�val fejezik ki, amikor a kisbaba m�r nem a gyomrot nyomja. Igaz, hogy valamivel k�nnyebb� v�lik a l�legz�s, de k�zel a sz�l�s idõpontja!

- K�sz�n�m, Chuck, hogy most is szeretsz, amikor �gy... elform�tlanodtam.

Angie hanga elcsuklott, szem�be k�nny sz�k�tt, �s b�tyja kez�t s�mogatta.

Clive d�bbenten l�tta Angie viselked�s�t, aki mintha nem �gy viszonyulna Chuckhoz, mintha a testv�re lenne... Wilson azonban tudta, hogy a nõk kiszolg�ltatottabbnak, v�dtelenebbnek �rzik magukat ilyenkor �s t�nyleg f�lnek.

Angie-n�l ehhez j�rult a Chuck ir�nti felt�tlen szeretet �s rajong�s. Egyszerûen jobban b�zott a b�tyj�ban, mint a f�rj�ben. Ha majd megsz�letik a gyerek, ez a kapcsolat v�gleg megv�ltozik. Legal�bbis meg kell v�ltoznia, hisz a kisbaba az ap�val k�ti �ssze az any�t, nem a testv�rrel.

Angie k�nyelembe helyezkedett a szõnyegen, �s kiny�jtotta l�b�t.

Chuck az arc�hoz sim�totta h�ga kez�t, azt�n kiment a konyh�ba, hogy ut�nan�zzen az eb�dnek. Clive kapott az alkalmon, hogy kettesben maradt Chuck h�g�val. Let�rdelt mell� �s a f�l�hez hajolt:

- Angie - s�gta. - Milyen �rz�s, hogy egy kis �letet hordozol a testedben?

Angie meglepetten n�zett r�, de meg�rtette a k�rd�s l�nyeg�t.

Clive-et �rdekelt�k a gyerekek, sokat j�tszott Chuck, �s r�gi k�z�s koll�g�juk, bar�tjuk, Ringo O'Connor, a New City-i harcmester gyerekeivel. Ringonak r�ad�sul ikrei voltak, ami k�l�n csod�val �rt fel Clive Burly sz�m�ra.

Clive v�gyott gyerek ut�n, de nekik nem volt. Vagy Laurianne, vagy Clive hib�j�b�l. B�r igazs�g szerint Laurianne-t nem is lehetett volna elk�pzelni sem pocakos kismamak�nt, sem b�lcsõ f�l� hajol� anyak�nt, aki kicser�li a pelenk�t, g�gy�g a kisbab�nak, �s megragad a h�tk�znapi �let szintj�n.

- Hogy milyen �rz�s? L�tod, Clive, elh�ztam, nehezemre esik a mozg�s, gy�moltalann� v�ltam, f�j a l�bam, a derekam, a h�tam, a l�legz�s is nehezemre esik, �jszak�nk�nt m�r pihenni sem tudok, �gy �rzem, nyûg vagyok a f�rjem nyak�n, b�r nem mutatja... Ez a kis vacak meg egyfolyt�ban rugdos. N�zd csak, l�tszik, amikor r�kezdi!

Angie eligaz�totta dombor� has�n a bõszab�s� kismamaruh�t, �s a f�rfi l�tta, miket mûvel a benne lak� kis �lõl�ny. Hol itt-hol ott t�remkedett ki, azt�n �tz�dult a t�loldalra, megpihent, azt�n �jrakezdte a hanc�roz�st.

- �n m�r hallottam a sz�vdobog�s�t is. A vizsg�latokn�l egy k�sz�l�kkel kihangos�tj�k - mondta Angie, arc�n valami sz�p, l�gy mosoly derengett, �s Clive e l�tv�nyt�l valami�rt el�rz�keny�lt.

Megfogta Angie kez�t:

- Mondd, te kis Madonna, rendben van az �letetek? Tudn�k valamiben seg�teni? Emeljem f�l a f�rjed fizet�s�t?

Angie csod�lkozva n�zte:

- Nem vagyunk gazdagok, abb�l gazd�lkodunk, amink van. Nincsenek nagy ig�nyeink.

- �s a bab�nak is mindene megvan?

Mire Chuck v�gzett a fõz�ssel �s mosogat�ssal, fõn�ke pedig a takar�t�ssal, Chris is hazavetõd�tt.

- Alkalmazottaim vannak? - lepõd�tt meg.

- Rendes tõletek. �s hogy van az �n sz�ps�ges kis boszork�nyom? - guggolt le Chris a feles�ge mell�.

- Na, az idilletek nem r�nk tartozik - szedelõzk�d�tt Clive. - Majd k�sõbb m�gegyszer ben�z�nk. Ja, Harrison, m�g el nem felejtem, neked is kiutaltam egy j�rõrkocsit! K�rd a kulcs�t Diane-tõl.

- K�sz, fõn�k.

- Gondterhelt vagy, pajt�s - jegyezte meg Chuck, mikor tov�bbindultak.

Clive a fej�t ingatta:

- Furcs�n �rzem magam. Nem tudom, van-e k�ze ahhoz, amit este meg akarok mutatni neked...

- M�g mindig nem akarsz besz�lni r�la?

- Nem, Chuck. Egy hangy�nyi hitetlen mosolyt sem �hajtok l�tni az arcodon, ha pedig te is megl�tod, m�r nem lesz kedved nevetni!

K�t �ra m�lt�n v�geztek a kisebb �gyekkel, �s az embereknek l�that�an h�zelgett a t�ny, hogy maga a rendõrfõn�k foglalkozik a probl�m�ikkal.

- L�tod, fõn�k, mennyire h�l�sak? Ezekkel akart�l goromb�skodni?

- Ma eg�sz nap nyugtalan vagyok, Chuck. Menj�nk, n�zz�k meg azt a kis Madonn�t!

J�l tett�k, hogy megn�zt�k. Angie-t m�r egyperces f�j�sok gy�t�rt�k. Eltorzult arccal vonaglott az �gyon.

- Sz�lok Chrisnek! - Clive rohanv�st indult.

- Ne Chrisnek! - sz�lt ut�na Wilson. - Az nem seg�t Angie-n, ha h�rman toporz�kolunk k�r�l�tte tehetetlen�l! Bevissz�k a k�rh�zba! - let�rdelt a h�ga mell�. - �ssze van k�sz�tve a holmid, sz�vem?

Angie b�lintott �s felny�g�tt.

Chuck f�l akarta seg�teni, de Angie csak akkor engedte, mikor k�t f�j�s k�z�tt l�legzetv�telnyi idõh�z jutott. Clive - mivel nem tudta el�rni Harrisont, �zenetet hagyott Diane-n�l, hogy Chris a k�rh�zhoz j�jj�n, azt�n rohant kinyitni a h�ts� ajt�t. Chuck kivezette a kocsihoz Angie-t �s mell��lt.

- Nyugi, partner, �rtem a dolgom! Kis Madonn�m, �szre se fogod venni, hogy gurulunk �s m�ris ott lesz�nk a doktor b�csin�l!

- Chuck, ugye bej�ssz velem?

- Hova, kicsim?

- H�t am�g meglesz a baba.

- De mindig velem volt�l! - g�r�gtek al� Angie k�nnyei, �s �sszer�ndult. H�trat�maszkodott �s b�tyja kez�t szor�totta, am�g a f�j�s tartott. - Sose hagyt�l magamra! �s most f�lek...

- �des kicsi sz�vem, az �n szerepem v�get �rt, amikor Chris megjelent az �letedben. Õr� b�ztalak, �s nem j�rt�l rosszul. Vigy�z r�d �s k�nyeztet t�ged, ahogyan �n tettem azelõtt. Õ majd ott lesz veled, j�?

Angie a v�ll�ra hajtotta fej�t:

- Mit gondolsz, anyu�k nem sajn�lj�k, hogy nem l�tj�k a gyerekemet?

- Nem tudom, kicsim. Az �n l�nyomra se voltak k�v�ncsiak.

- Mondd, Chuck, milyen sz�lõ az, aki megtagadja a felnõtt gyerekeit?

- Nem tudom, sz�vem. Vel�nk meg tudt�k tenni.

- Nem gondolhatt�k meg magukat... az�ta?

- Nem tudom, kicsim - ism�telte Wilson. - Nincs h�rem r�luk. Gyere, itt is vagyunk.

- J�jj�n, Mrs.Harrison, maga meg �n csod�t fogunk csin�lni! Bemegy�nk ebbe a kis szob�ba, �s meglepj�k a vil�got egy vadonat�j icipici �lettel! Micsoda k�s�rete volt, no l�m, maga a rendõrfõn�k �r, meg Mr. Wilson! De megk�sz�nj�k, hogy idehozt�k �s elk�sz�n�nk tõl�k. Mr. Harrison nem j�tt?

- M�r sz�ltunk neki. Hamarosan itt lesz. Õ ugye bemehet a h�gomhoz?

- Csak akkor, ha nem lesz rosszul. Nekem a kismam�val kell foglalkoznom. J�jj�n, Mrs. Harrison...

�les f�kcsikorg�s, rohan� l�ptek.

- Hallod, sz�vem? Megj�tt Chris. - Chuck megcs�kolta h�ga homlok�t.

- Ugye itt leszel? - kapaszkodott a karj�ba Angie.

- El sem mozdulok a folyos�r�l, j�?

- J� - nyugodott meg Angie. - �s ha baj lenne velem, akkor ugye bej�ssz... elb�cs�zni tõlem...

Wilson megborzongott:

- �des kicsi kincsem, ilyenre gondolnod sem szabad! - �lelte mag�hoz.

Chuck �g�ret�hez h�ven ottmaradt a k�rh�zban, csup�n feles�g�nek �zent haza. Clive-nek sem akar�zott elmozdulni a folyos�r�l, csak n�ha szaladt ki a kocsihoz, hogy r�di�n tartsa a kapcsolatot Diane-nel, mit v�geztek az emberei. T�relmetlen�l, de csendesen �ld�g�lt egykori j�rõrt�rsa mellett.

- Chuck. K�rdezni szeretn�k valamit - mondta hirtelen. - Ha nem akarsz, mert k�nyelmetlennek tal�lod a dolgot, term�szetesen nem v�laszolsz.

- K�rdezz! - pillantott fel Wilson, aki gondolataiba m�lyedve �lt egy sz�ken. Clive letelepedett mell�:

- Keveset tudok r�lad, azonk�v�l, amit egy�tt csin�ltunk New Cityben, meg persze itt.

- Nem eg�szen. Nagyon f�jt, amikor megtudtam, hogy te �s Jessy... de azon m�r r�g t�l vagyok. Angie izgat.

- Angie? - emelte f�l fej�t Wilson meglepetten.

- Na nem �gy, ahogy gondolod! Kicsit zavarban vagyok, nem tudom, hogy fogalmazzam meg... Sz�val egy k�lsõ szeml�lõnek az a benyom�sa t�madhat - hogy is fejezzem ki magam - sz�val, hogy Angie szerelmes... bel�d...

- H�t ezt honnan veszed?

- N�zd, nem vagyok vak! Mindenki tudja, hogy Jessy im�d t�ged. Mondjuk te is õt, de most nem errõl van sz�. �n sokszor l�thattam, hogyan n�z r�d Jessy �s ma l�ttam, hogyan n�z r�d Angie. Meg merem kock�ztatni, hogy ugyan�gy! Nem v�r szerinti testv�rek vagytok? Feltev�semet al�t�masztja az is, hogy Angie arr�l besz�lt, a sz�leitek megtagadtak benneteket... valami�rt...

- V�r szerinti testv�rek vagyunk - mondta nyugodtan Chuck. - Tizennyolc �ves voltam, amikor Angie megsz�letett. Szerettem õt, �s sokat foglalkoztam vele. B�szke voltam r�, mert okos �s t�nd�rsz�p kisl�ny volt, de soha nem k�t�ttem az orr�ra, mert �gy is elb�zta mag�t. A sz�leink k�nyeztett�k. �n is. Soha senki nem mondott neki nemet, egyed�l �n vetemedtem r�. �s tõlem hajland� volt eltûrni.

�gy nõtt fel, hogy csak nekem fogadott sz�t. Azonnal �s ellenkez�s n�lk�l. A sz�leinknek persze k�nyelmes volt, hogy r�m b�zhatt�k. V�g�lis Angie nem okozott sok gondot, mert sehova se akart menni, am�g nem voltam otthon.

Volt egy vele egyidõs, nagyon sz�p kisl�ny, Vivian... - hangja egy pillanatra elcsuklott, nagy l�legzetet vett, mielõtt folytatta volna. - Vivian mindenben az ellent�te volt Angie-nek. Nyolc�ves kor�ban meghalt az �desanyja. A kisl�ny mostoh�t kapott. Szeg�nyke hõsiesen tûrte sors�t. Ragaszkod�, szel�d kisl�ny volt. Angie-vel egy�tt õt is magammal hurcol�sztam.

Akkor m�g helyi zsaru voltam Brensen keze alatt, akin�l k�sõbb Chris is tanult, �s szolg�lat ut�n r��rtem. De mikor �vekkel k�sõbb New Cityb�l j�ttem haza szabads�gra, velem voltak csak hajland�k kimozdulni otthonr�l. �s �n bizony b�szk�n fesz�tettem a k�t gy�ny�rû nõvel. Angie rajong�s�val mindig is tiszt�ban voltam.

Azt�n Chris megjelent. Szeretik egym�st, �s eddig nem volt olyan probl�ma, amit ketten ne tudtak volna megoldani. Ha most engedem, hogy Angie megint tõlem v�rjon seg�ts�get abban a fontos dologban, ami elsõsorban csak õr� �s a f�rj�re tartozik, azzal felbor�tom k�z�s �let�ket.

- �s a... kitagad�sotok?

Wilson hallgatott egy darabig:

- Az m�r komolyabb dolog. Angie elj�tt hozz�m New Citybe l�togat�ba, de meggondolatlanul v�lasztotta meg a t�rsas�g�t �s csaknem r�fizetett. Sheffield r�zta a bõr�be a szemtelenkedõt.

- Sheffield? - lepõd�tt meg Burly. - Hogy az ember miket meg nem tud a volt j�rõrt�rsair�l! Igaz, Sheffield mindig �t�lta a nõkkel pimaszkod� pasasokat.

- H�t ezzel alaposan elb�nt. Azt�n a fick�t Noringer is megdolgozta egy kicsit, �n meg befejeztem az erk�lcsi nevel�s�t.

- Azt el tudom k�pzelni. Sz�val Angie meg�szta a dolgot.

- Azt igen. A sz�leink azonban meg akart�k b�ntetni a k�nnyelmûs�g��rt azzal, hogy nevelõint�zetbe adj�k. Angie erre elsz�k�tt otthonr�l Chrishez, aki akkor m�r a võleg�nye volt, �s p�rtj�t fogta a h�gomnak; nem engedte, hogy elvigy�k. Ap�m�k ezt erk�lcstelens�gnek minõs�tett�k �s kitagadt�k Angie-t.

- A mai korban ez el�gg� meglepõ. �s t�ged mi�rt menesztettek?

- Engem? - Chuck homloka elborult. - Vivian miatt...

Clive nagyot n�zett:

- Pletyk�lt�k a rendõrs�gen, hogy van egy l�ny... nehezemre esik kimondani, hogy szeretõd... õ volt?

- Igen. Vivian az eny�m volt. K�t h�napig - Chuck lassan besz�lt, l�that�an f�jt neki ez a t�ma. - Mike j�tt velem, amikor elhoztuk a mostoh�j�t�l. Nem hiszem, hogy f�rfit valaha is szerettek annyira, ahogyan õ szeretett engem. Az eg�sz �let�t feltette erre a szerelemre. �nzetlen�l...

- �s akkor mi�rt lett v�ge... k�t h�nap m�lva? - k�rdezte �vatosan Clive.

- Vivian meghalt. Spector meggyilkolta...

- Eric Spector?! - h�rd�lt f�l Clive.

- Igen. Bossz�t akart �llni rajtam. Bet�rt az otthonomba, megerõszakolta �s kegyetlen�l megk�nozta Viviant. Ezt t�l�lte volna a kisl�ny, ha orvoshoz ker�l, csakhogy õ hozott mag�nak egy t�rv�nyt: �let�ben �n voltam az elsõ f�rfi, �s �n leszek az utols� is. Mire haza�rtem a szolg�lat ut�n, v�grehajtotta mag�n az �t�letet. Csak haldokl�s�nak lehettem tan�ja. Meg Mike. �s Chris. Spectorral azon az �jjelen v�geztem...

- Uramisten, h�t te is... - Clive elharapta a mondat v�g�t.

Chuck fel�t�tte a fej�t:

- Mit �n is?

- Te is felelõs vagy egy l�ny hal�l��rt... - fejezte be Clive, lehorgasztva fej�t. - Mint �n. L�ttam, nem tudsz hova lenni a csod�lkoz�st�l, hogy babusgatom a h�godat. Tudod, volt egy l�ny, tizenhat �ves volt, �n meg tizennyolc, m�g igaz�n k�ly�k, de akartam õt �s õ engedett... �s terhes lett �s �n nem hittem el, hogy az eny�m a kicsi, �s elk�ldtem õt. Mert nem akartam felelõss�get v�llalni �rte. Mag�ra hagytam k�ts�gbees�s�ben... �s �ngyilkos lett...

Az orvos j�tt ki.

- Megvan a baba?! - pattant f�l Clive.

- Nincs. Komplik�ci�k l�ptek f�l - az �reg doktor mintha �veket �regedett volna a biztat� besz�d �ta, mellyel Angie-t igyekezett megnyugtatni.

- Mi baj van Angie-vel? - egyenesedett f�l Chuck.

- A baba keresztbefordult, de nem is ez a legnagyobb baj. A kismama nagyon legyeng�lt, �s a baba �letjelei is bizonytalanok lettek. Elõ kell k�sz�teni a mûtõt. Cs�sz�rmetsz�sre lesz sz�ks�g...

- L�tni akarom a h�gomat! - mondta Chuck ellentmond�st nem tûrõ hangon.

- J�. Betakarjuk �s bej�het hozz�!

Clive elfordult, �s keze �k�lbeszorult tehetetlens�g�ben. Angie meg�rezte a bajt...

- J�jj�n, Mr.Wilson!

Chuck bel�pett a sz�lõszob�ba, �s alig ismert r� elgy�t�rt arc� h�g�ra, aki lehunyt szemmel pr�b�lt pihenni a r�vid sz�netekben. Chris nem kev�sb� meggy�t�rten �llt mellette, �s Angie kez�t szorongatta.

Wilson sz�m�ra megszûnt a k�lvil�g. H�ga fej�hez l�pett, �s f�lresim�totta homlok�b�l a nedves tincseket:

- Dr�g�m, kicsik�m, itt vagyok...

- Chuck? - Angie erõtlen�l suttogott. - Ne hagyd, hogy bevigyenek a mûtõbe! Elaltatnak �s soha nem t�rek magamhoz... - beharapta ajk�t, hogy visszatartsa sikoly�t. Bal kez�vel Chrisbe kapaszkodott, jobbja Chuck ujjait szor�totta, m�g a f�jdalom a test�t szaggatta.

Az orvos meg�llt Chris mellett:

- Nem v�rhatunk tov�bb! Mind a ketten meghalhatnak... Mr.Harrison, a feles�ge tiltakoz�sa ellen�re is meg kell csin�lnunk a mût�tet!

- Mentse meg Angie-t! - t�rt ki a sz� Chrisbõl. - Maga az orvos, maga tudja, mit kell tennie!

- Ne, ne engedj�tek! - k�ny�rg�tt Angie.

- �des kincsem, musz�j, hogy elaltassanak! - Chris megcs�kolta. - �n nem tudok �lni t�bb�, ha te nem leszel...

Angie m�g a mûtõben is k�ny�rg�tt, de egyre halkabban sz�lt a hangja, v�g�l m�r csak n�zte õket, amikor engedt�k, hogy az altat�orvos a karj�ba sz�rja a tût. Azt�n szeme v�gre lecsuk�dott, teste elernyedt.

- K�rem, most menjenek ki! - mondta az orvos.

Wilson kivezette Christ, aki nem b�rta levenni tekintet�t feles�ge arc�r�l. Clive m�g mindig odakint r�tta a k�r�ket:

- Rem�nyked�nk - mormolta Chuck �s le�ltette Harrisont, aki k�t tenyer�be temette arc�t. Wilson a falnak t�maszkodott, �s �sszefont karral b�mult maga el�. Clive tov�bb folytatta nyugtalan k�r�tj�t.

Egyik�k sem sz�lalt meg, tekintet�k v�rakoz�an f�gg�tt az arc�n:

- Mr.Harrison, a feles�ge m�g alszik, de a baba m�r megvan! Fia van! Mit sz�l hozz�? Kicsit gy�nge, deh�t ez term�szetes is ennyi tort�ra ut�n. Megn�zi?

- Elõbb Angie-t akarom l�tni! - pattant f�l Chris.

- Mondtam, hogy õ m�g alszik. Nem tud vele besz�lni.

- L�tni akarom! - ism�telte Chris.

- Rendben van. J�jj�n velem! M�r bent fekszik egy k�l�n szob�ban.

Angie f�lrebillent fejjel aludt, haja sz�tter�lt a p�rn�n. Chris mindk�t kez�t megcs�kolta, azt�n az arc�t, a homlok�t, a szem�t, az ajk�t, �s k�nnyei v�gigg�rd�ltek feles�ge arc�n. Tal�n nem is volt tudat�ban annak, hogy nincs egyed�l.

Chuck megel�gedett h�ga l�tv�ny�val, �s a tudattal, hogy �l; tapintatosan visszavonult. Clive �gyszint�n. Odakint v�rtak, m�g Chris �sszeszedi mag�t.

- �s mi lesz a kisfi� neve? - k�rdezte az orvos, mikor a nõv�r megmutatta nekik a kis j�vev�nyt.

Chuck nem elõsz�r l�tott �jsz�l�ttet �s k�szen �llt, hogy azonnal v�delm�be vegye, ha Chris �cs�rolni tal�ln�. Chris azonban nem viseltetett ellenszenvvel a fia ir�nt. Igaz, rajong�s se l�tszott rajta. Sz�m�ra az volt a fontos, hogy Angie �l. Ez a gyûr�tt arc� kis vacak neki semmit nem jelentett. El sem tudta k�pzelni, hogy lehet egy�ltal�n megfogni, an�lk�l, hogy �sszet�rn�.

De mert l�tta Chuck �s Jessy gy�ny�rû Lind�j�t n�h�ny h�naposan, aki ugyanilyen kis cs�fs�gb�l fejlõd�tt ki, nem nyilv�n�tott v�lem�nyt. Angie megszenvedett �rte, õ m�r most is biztos sz�pnek fogja tal�lni, ha mag�hoz t�r.

Azt�n Chris arra gondolt, hogy Angie eszm�nyien sz�p nõ, a fi�k meg �ll�t�lag elsõsorban az anyjukra hasonl�tanak, �gyhogy cs�nya fi� �ppen nem lehet. Ha meg az apj�ra hasonl�t, h�t az se baj. Chris saj�t mag�t se tartotta �ppen cs�fnak, �gy minden rem�nye megvolt r�, hogy elfogadhat� k�lsejû pal�nt�t nevelnek majd f�l.

Clive-nek ann�l ink�bb voltak elõ�t�letei. Micsoda?! Hogy ebbõl a kis nyavaly�sb�l j�k�t�sû fick� lehet? Emberek lesz�rmazottja egy�ltal�n? Ez a v�r�s, r�ncos l�ny? Meg�regedett volna a hossz� sz�l�s alatt?

De b�lcsen hallgatott. Annyit az�rt megjegyzett mag�ban, tal�n nem is olyan nagy baj, hogy nincs gyerek�k. Azt se tudn�, hova rejtse el az emberek szeme elõl, ha l�togat�ba akarn�nak j�nni hozz�juk...

Mindegy. Angie �l. Meg ez a vakarcs is �l. Sz�p tõle, ha m�r �gy megk�nozta az anyj�t.

- Mi lesz a neve? - ism�telte az orvos.

- Majd Angie eld�nti, ha f�l�bred - Harrison ezzel ki is fordult a szob�b�l.