A f�jdalom Orsz�ga - 2. r�sz

A h�z f�l�tt s�t�t felhõk gomolyogtak, sz�l�ket �les feh�r f�ny szeg�lyezte.

Jessica megtorpant �s megborzongott, mikor feln�zett. Keze szor�t�s�t �rezve Wilson meg�llt:

- F�lsz?

- Melletted nem fogok f�lni, Chuck.

- Nem akarom r�d k�nyszer�teni az akaratomat, kedves. Bemegyek, mert Clive-nek sz�ks�ge van r�m, de t�ged m�gis ink�bb hazak�s�rlek...

- Veled maradok, Chuck! - Jessy a f�rj�hez b�jt.

Az egyik emeleti ablak f�gg�nye f�lreh�z�dott, �s moh� v�r�s szemp�r izz� tekintete szegezõd�tt r�juk...

Clive Burly maga ment ajt�t nyitni:

- Jessy! R�g l�ttalak, kedves kis kollegina! - �dv�z�lte �r�mmel, s miut�n tekintet�vel enged�lyt k�rt Chuckt�l, cs�kkal illette a nõ arc�t. Azt�n kezet szor�tott bar�tj�val:

Jessica k�zelebb h�z�dott f�rj�hez. Fesz�lyezte a gyerty�val megvil�g�tott f�lhom�lyos folyos�. A f�st r�telepedett az eg�sz h�z levegõj�re. A r�gim�di berendez�s l�tv�nya m�g ink�bb elb�tortalan�totta, pedig nem elõsz�r j�rt itt. Sosem tudta megszokni ezt az �don l�gk�rt.

Nem tudta, f�rje is ugyan�gy �rez-e, mindenesetre Chuck biztons�got ny�jt� jelenl�te, erej�nek tudata megnyugtatta.

Azon a sz�rnyû �jszak�n a temetõben, amikor Robards kis h�j�n meg�lte õt, f�jdalma tetõpontj�n m�g l�tta, hogyan v�gez az õrj�ngõ Wilson Robardsszal, �s hogyan borul t�rdre mellette; l�tta Chuck indulatt�l eltorzult arc�t, r�m�lettel teli szem�t; m�g �rezte, hogyan emeli fel õt, hogy a kocsihoz vigye, de ekkorra a k�n olyan m�reteket �lt�tt, hogy �ntudata kilobbant; agya azonban mag�val vitte f�rje arc�t zavaros �jul�s�ba, hogy �bred�sekor is ez az arc �dv�z�lje. Addig nem is volt tiszt�ban azzal, Chuck mennyire szereti õt. A r�m�let a m�skor nyugodt szemekben, a p�ni f�lelem, hogy elvesz�ti asszony�t, felt�rta Wilson igazi �rzelmeit.

Jessica testi fel�p�l�se sok�ig tartott, lelkileg instabill� v�lt; depresszi�s hull�mait gy�gyszerekkel pr�b�lt�k elfojtani, sikertelen�l. Ilyenkor Chuckhoz menek�lt, nem b�rva m�st elviselni maga k�r�l.

Wilson ekkor d�nt�tt �gy, hogy v�gleg otthagyj�k a vesz�lyes nagyv�rost. Elk�lt�ztek Kanad�ba, abba a kis hegyi faluba, ahol m�r h�zass�gk�t�s�k ut�n megvettek egy kis h�zat �s ahol Clive-�k, �s Angie-�k is laktak.

Kisl�nyukkal, Lind�val sokat foglalkozott, nemk�l�nben Jessy fi�val, Paullal, ami nem is esett nehez�re, mert szerette az �rtelmes kisfi�t, aki megismerked�s�k perc�tõl kezdve ragaszkodott hozz�.

Wilson az�ta sokszor elgondolkozott arr�l az elsõ tal�lkoz�sr�l; Jessy koll�gak�nt mutatta be Clive-et, Mike-ot (szeg�ny Mike!) �s õt Paulnak �s a kisfi� h�rmuk k�z�l Chuckot szemelte ki mag�nak; szinte k�ny�rg�tt, hogy legyen az apuk�ja. Chuck akkor m�r �rzelmileg k�szen �llt a f�rj szerep�nek bet�lt�s�re, csup�n Jessy nem volt k�pes k�zeledni hozz�, b�r �rezhetõen õ is vonz�dott a komoly f�rfihoz, �s a rendõr tiszteletben tartotta a f�lelm�t, tudva, hogy Paul erõszak gyermeke...

A h�napokig fogs�gban tartott tizenh�rom esztendõs kisl�ny szabadul�s�nak v�geredm�nye, akit Jessy t�bbsz�r megpr�b�lt �nmag�val egy�tt elpuszt�tani. Csak a sz�lõk hat�rtalan szeretete �s agg�d�sa volt k�pes �letben tartani Jessyt �s k�nyszerû unok�jukat nyolc hossz� esztendõn kereszt�l, amikor Chuck Wilson levette v�llukr�l a terhet, szerelemre lobbanva a huszonegy �ves Jessy ir�nt, �s v�llalva a h�t�ves kisfi� nevel�s�t is.

Paul lelkesed�se hat�rtalan volt, mikor anyja �s Wilson v�gre egym�sratal�lt, �s Chuck nem vallott sz�gyent az apaszerepben sem. Paul szerencs�re nem �r�k�lte v�r szerinti apja agresszivit�s�t, b�rmelyik volt is az az �t fogvatart� k�z�l.

Kettej�kkel Jessy - m�r ohioi rendõrk�nt - v�gzett, a harmadik elpuszt�t�s�n�l New Cityben Chuck is jelen volt, akkor m�g csak sejtve, mi�rt e f�ktelen gyûl�let koll�ganõj�ben, az utols� kettõvel pedig szint�n Ohioban tal�lkoztak, eljegyz�s�k ut�n f�l�r�val. A k�t fick� azt hitte, hogy a Jessyvel k�zenfogva s�t�l� f�rfi hanyatt-homlok elmenek�l elõl�k, otthagyva nekik kiszolg�ltatva a nõt, akire sz�vesen eml�keztek nyolc �vvel azelõttrõl...

Jessica otthagyta a rendõrs�get, �s mert nem volt t�bb� sz�ks�ge arra, hogy f�rfikoll�g�i elõtt bizony�tson r�termetts�g�vel, v�gre v�llalhatta nõi szerep�t, amire - azt hitte - t�bb� soha nem lesz k�pes. Csendes, odaad� asszonya lett Chucknak. P�ld�s h�zass�guk ritkas�gsz�mba ment.

Miut�n idek�lt�ztek, a gyermekek nevel�s�be Jessy sz�lei beseg�tettek, s ez lehetõv� tette Chucknak, hogy t�bbet foglalkozzon feles�g�vel.

A rendõri munka ebben a kicsi faluban Clive, a r�gi j�rõrt�rs �s bar�t mellett gyerekj�t�knak tûnt New City v�res, aljas vil�ga ut�n.

Ez a m�ltb�l �th�z�d� bar�ts�g k�sztette arra Wilsont, hogy rossz elõ�rzete ellen�re is elj�jj�n ebbe a cseppet sem sz�vder�tõ h�zba. B�r szokott nyugalm�t mutatta, az igazat megvallva az a kellemetlen �rz�se volt, hogy l�thatatlan szemek figyelik. Szinte fell�legzett, mikor a h�zigazda v�gre megjelent feles�ge t�rsas�g�ban.

Laurianne nem v�ltozott a n�h�ny �v alatt, ami�ta Chuck ismerte. Ugyanaz a h�sz�n ruha �s feh�r gy�ngysor; ugyanazok a s�t�t szemek �s holl�f�rt�k; ugyanazok az �lmatag mozdulatok, s�padts�g�t a holtakt�l k�lcs�nzõ, finom von�sokkal felruh�zott arc.

Wilson szerint Laurianne l�togat�ba j�tt a F�ldre. Nem ehhez a vil�ghoz tartozott, de tiszt�ban volt azzal, mennyire im�dja Clive e k�lcs�nvett testben megh�z�d� szomor� lelket. Mi�ta pedig titk�t tudta, Chuck megrend�lt, �s �gy k�zel�tett Laurianne-hoz, mint sz�ps�ges l�tom�shoz, mely �vatlan �rint�s�re szertefoszlik.

�s h�l�val gondolt r�, mert Laurianne k�ldte el hozz� a rem�nyt k�l�nleges k�pess�gei r�v�n, amikor õ k�ts�gbeesve �lt a hal�llal viaskod� Jessy k�rh�zi �gy�n�l New Cityben...

Tiszteletteljesen hajolt a tenyer�be s�mul� feh�r ujjak f�l�, s ajk�val illette a hideg kis kezet:

- Az �j illatos vir�ga �me kibomlott j�veteleddel Laurianne, te vagy a titkokat rejtõ s�t�ts�g f�nytad� napja! Elhoztam h�lgyemet, hogy t�rsalg�stok csengõ hangja fel�d�tse, sz�ps�getek gy�ny�rk�dtesse sz�rke h�tk�znapokban elf�radt szem�nket, s elzsong�tsa gondokt�l gy�t�rt lelk�nket.

- �r�m�mre szolg�l, j� uram, hogy tiszteleted teszed n�lunk, mit oly r�g�ta n�lk�l�zn�nk kellett, �s elhoztad asszonyod, hogy t�rsas�g�ban felid�zhessem, mily �des �rz�s e sz�vemnek kedves bar�tnõvel megosztanom oly gondokat, melyekrõl f�rfiaknak nincs tudom�sa.

L�tva, hogy Jessy a f�rje keze ut�n ny�l, hogy vele tartson, Clive gyeng�den f�lretolta:

- Bocs�ss meg, Jessy, de kettesben szeretn�k maradni a bar�tommal...

F�lfel� menet a l�pcsõk�n Clive halkan besz�lt:

- Mielõtt megl�tod, amit mutatni akarok, valamit el kell mondanom, h�tha k�ze van e furcsa dolgokhoz. Eml�kszel amikor Laurianne felt�rta elõtt�nk k�z�pkori m�ltj�t?

- Igen, eml�kszem. Tudom, hogy m�g mindig f�j neked az a tudat, de nyilv�n megv�gasztal�dt�l, mert v�g�l m�giscsak mellette maradt�l.

- Igen, Chuck. Nagyon f�jt, de t�ltettem magam rajta, mert szembeker�ltem a lehetõs�ggel, hogy �r�kre elvesz�tem õt. El akart menni Franciaorsz�gba, abba a v�rba, ahol akkor �lt, �s �n elvittem. Valami fenyegetetts�get �reztem, ez�rt el sem mozdultam mellõle. Nyomaszt� volt �jjel az az elhagyatott v�r. De õ nem f�lt; azt mondta, otthon van. �rted? Otthon!

- Val�ban azt a v�rat tal�lt�tok meg?

- Eg�sz biztosan. Romokban, de �llt. Azon az �jjelen azonban valami t�rt�nt. Azt hiszem, Laurianne beleavatkozott az idõfolyamba. Meg ne k�rdezd, hogyan, mert a semmin�l is kevesebbet tudok r�la. Sz�val egy �l� v�rban tan�ja voltam annak, mi t�rt�nt a valamikori Laurianne-nal, kezdve azon, hogy fel�bredt, �s maga mellett l�tta aludni az apj�t... Furcsa, de akkor csak egyetlen gondolatom volt; meg akartam õt menteni, �s megg�tolni, hogy kivesse mag�t a toronyszoba ablak�n, mert hisz annak kellett k�vetkeznie...

Chuck a folyos� hom�ly�ba f�rta gyanakv� tekintet�t:

- Nem siker�lt volna, mert azzal beleavatkozol egy eleve elrendelt sorsba, sõt sorsokba, m�r ha t�nyleg val�s�g volt, �s nem l�tom�s...

- N�zd, Chuck, lehet, hogy aludtam, ez nekem is megfordult a fejemben, de az a helyzet, hogy nemcsak �n voltam jelen abban a szob�ban. Laurianne apja f�l�bredt, �s velem egy�tt indult a l�ny ut�n. Õ se �rte el, de mindenesetre ut�naugrott, ahogy Laurianne annak idej�n elmes�lte nek�nk, sõt engem is mag�val sodort. H�lye helyzet: k�pzeld, ott l�gaszkodtam egy r�tfejû v�zk�põn, szerintem m�g az is rajtam vigyorgott!

- Gondolom, nem l�gt�l ott sok�ig.

- Nem, persze, hogy nem! Visszam�sztam a szob�ba, azt�n usgyi le az udvarra! �s mit l�ttam? No mit gondolsz?

- Ha egy mukkot se hiszel el az eg�szbõl, akkor is befejezem! - mondta s�rtõd�tten Clive. - Sz�val le�rtem az udvarra, ahol a k�t halott a szemem l�tt�ra megelevenedett!

- �rtem - b�lintott Chuck. - �s azt�n?

- L�tom, untatlak - Clive hangj�n �rzõd�tt a d�h, de csak az�rt is tov�bb besz�lt. - Laurianne a f�lem hallat�ra megbocs�tott az apj�nak, aki azut�n visszavonult a csal�di kript�ba vagy s�rboltba, mit tudom �n, hogy h�vj�k az ilyet! �s Laurianne �r�kre magamra akart hagyni, de nem engedtem el. De mikor megcs�koltam, szertefoszlott...

- �s Lilian hol volt ezalatt? - �rdeklõd�tt Chuck v�gtelen�l udvariasan, bel�l azonban remegett a fesz�lts�gtõl. Mert annak a l�nynek a jelenl�t�t �rz�kelte, akivel pedig azt rem�lte, soha t�bb� nem kell tal�lkoznia...

A v�r�sszemû�t!

- L�tom, nem �rdekel! - d�h�ng�tt Burly. - De ha belekezdtem, csak az�rt is elmondom! Lilian �jjel nem volt sehol. Csak m�snap l�ttam j�tszani a v�r k�r�li mezõn. Meg se ismert...

- No l�m, m�giscsak figyelsz! - csillant fel Clive szeme. - �s haszn�lod is azt a fene okos fejedet! Eltal�ltad! Tudod, milyen r�misztõ l�tni az asszonyt, akit im�dsz, �gy viselkedni, hogy nem tudja, te vagy �lete egyetlen �rtelme?!

- El tudom k�pzelni - e mondat eg�szen hitelesen hangzott. Chuck ugyanis j�l eml�kezett arra, h�nyszor d�bbent r�, hogy Jessy a v�r�sszemû hat�sa al� ker�lt...

- �s hogy befejezzem - sietett Clive �bren tartani bar�tja �rdeklõd�s�t, melyet oly nehezen siker�lt felsz�tania. - Nekikeseredtem, mert ugyan mit kezdjek egy �szbont�an gy�ny�rû, de k�ly�keszû nõvel...

Wilson beleborzongott e gondolatba. Õ vajon k�pes lett volna-e tov�bbra is egy�tt�lni Jessyvel, ha nem siker�l �jra meg �jra visszah�d�tania õt a t�lvil�gi megsz�ll� karmaib�l?

�s azonnal j�tt a v�lasz: igen. Mert beleavatkozt�l Vivian eleve elrendeltetett sors�ba! Elragadtad õt a v�r�sszemûtõl, �s az k�rp�tl�sk�nt k�vetelte mag�nak Jessyt. �s ha Jessy akkor meghal a temetõben, biztos lehetsz benne, hogy te is a F�JDALOM ORSZ�G�-ba ker�lsz, hisz �gy is csaknem megt�bolyodt�l, �s akkor bez�rult volna a k�r...

- Mi a t�rt�net v�ge? - k�rdezte rekedten �s a folyos�t f�rk�szve. Ez�rt nem vehette �szre, hogy Clive szem�ben egy villan�sra tûzsz�nû l�ng lobbant...

- Meg akartam �lni Liliant... azt�n magamat...

- Micsoda?! Meg�lted volna a feles�gedet?! - kapta vissza pillant�s�t Wilson Burly arc�ra.

- Val�sz�nûnek tartom, hogy igen - mondta Clive. - Mert ha �n nem leszek, mi t�rt�nt volna vele?

- Igen, ez nagyon sz�pen hangzik - s�hajtott Clive. - Ahogy �n ismerlek, te eszerint is cselekedt�l volna. Ha Jessy teszem azt, megnyomorodik, megõr�l vagy megb�nul, te akkor is kitartasz mellette, akkor is, ha tudod, hogy soha t�bb� nem k�zeledhetsz v�ggyal hozz�! Ennek a gondolatmenetnek van egy sz�ps�ghib�ja: �n nem te vagyok! �s nem �gy gondolkodom, ahogyan te! �n �nzõ m�don boldog akartam lenni, de nem gyerekeszû nõvel vagy egy tetszetõs b�buval, hanem Laurianne-nal; azzal az istennõvel, aki minden �jjel elvar�zsolt! De engedd, hogy v�gre befejezzem! Teh�t elsz�ntam magam a gyilkoss�gra �s az �ngyilkoss�gra, �s megcs�koltam õt, hogy elk�sz�njek tõle �s akkor megt�rt�nt a csoda! Laurianne lelke visszat�rt Lilian test�be... Az õ szavai �ll�tottak meg. Az�ta �jra velem van, �s b�r most is zavar az a r�gi k�z�pkori hist�ria az apj�val, aminek szemtan�ja voltam, eszemben sincs megint sz�bahozni.

- J�l teszed. Legut�bb majdnem elvesztetted õt, pedig azt�n r�d fokozottan igaz a mond�s; se vele, se n�lk�le!

Meg�llt egy ajt� elõtt �s megfogta bar�tja karj�t:

- Tudod, Chuck, r�g�ta motoszk�l egy gondolat az agyamban. Eml�kszel a bõrruh�sokra, akik el akart�k rabolni Liliant a korm�nyz�i palot�b�l, hogy t�szk�nt haszn�lj�k fel az apja zsarol�s�ra?

- Eml�kszem.

- �s arra is, hogy mi t�rt�nt vel�k?

- Igen - nyelt nagyot Wilson. - Eml�kszem. Valamennyien megõr�ltek Lilian szob�j�ban. �s Liliannek nem esett b�nt�d�sa. Egyszer meg is k�rdeztem tõle, mi is t�rt�nt akkor, mire igen hom�lyos v�laszt adott; hogy a s�t�ts�g sz�lt hozz�juk, de õk nem �rtett�k a szav�t. De vajon hogy terelt be tizenvalah�ny vesz�lyes fick�t a szob�j�ba, �s hogyan tudta bent tartani õket? Mi�rt nem tudtak kij�nni, mikor a szoba ajtaja nem volt bez�rva... Mintha valamif�le hatalma lenne... A telepatikus k�pess�g�n k�v�l, amellyel meg tud nyugtatni, v�gasztalni...

- Igen, �n is ezen t�pelõd�m j� ideje. J� p�rszor megfordult m�r a fejemben, hogy Laurianne val�j�ban valamif�le k�ldet�ssel �rkezett ide hozz�nk, nem az�rt, hogy engem boldogg� tegyen, �s ha eszembe jut, h�nyszor b�ntottam meg õt, �s egyszer se jutott esz�be bossz�t �llni rajtam, pedig tal�n k�pes lenne ak�r elpuszt�tani is... H�tborzongat�...

Kinyitotta az ajt�t. Wilson ben�zett �s megtorpant:

- Ez, gondolom, Laurianne h�l�szob�ja! Nekem itt semmi keresnival�m!

- �gy van, ez Laurianne szob�ja... volt! De most bej�hetsz, f�lret�ve minden tiszteletet, mert aki bek�lt�z�tt ide, az a legkev�sb� se tiszteletrem�lt�...

Elh�zta a baldachinos �gy h�ts� f�gg�ny�t, amely a falat takarta eddig, �s l�that�v� v�lt az enyhe mozg�sban l�võ reped�s, amelynek szeg�lye, csak�gy, mint a h�z f�l�tt f�ggeszkedõ s�t�t felhõ sz�le, b�nt�an �les f�nyben izzott...

Chuck homlok�t kiverte a ver�t�k, torka kisz�radt:

- Mi ez, Clive?

- Az elsõ napon kik�lt�ztettem inn�t, mert elõzõ �jjel suttogott valamit arr�l, hogy elj�nnek �rte... Gondolhatod, mit �reztem szavai hallat�n! Azonnal elvittem innen! Most az �n szob�mban lakik. Nem f�l. Vagy m�r belet�rõd�tt...

- �s a szem�lyzet?

- Senki sincs rajtunk k�v�l. Ma reggelre elsz�ktek vagy elrejtõztek. Fogalmam sincs!

- �n is ezen t�rtem a fejem, de miut�n megl�ttam a fej�nk felett �jszak�nk�nt menetrendszerûen megjelenõ felhõt, lemondtam r�la. Ha t�nyleg �rte j�ttek, hi�ba viszem õt ak�rhov�! Csak t�ged is beler�ngatlak valamibe, ami r�nk fenekedik.

- Az elõbb olyasmit mondt�l, hogy az, aki bek�lt�z�tt ide. Kirõl besz�lt�l?

- K�sza r�m lehet. Csak k�t �zben l�ttam hom�lyosan a folyos�n csellengeni, nyilv�n erre jel�lte ki ter�lete hat�rait. Nem tudom, mekkora hatalma van, eddig m�g nem pr�b�lt k�rt tenni bennem. Tal�n elismeri, hogy �n laktam itt elõbb, �gy bizonyos elõjogok megilletnek. Am�gy v�r�sen izzik a szeme, a k�lseje emberszerû...

Nem vette �szre Chuck s�padts�g�t, a probl�ma minden figyelm�t lek�t�tte:

- Nyilv�n a r�sen �t j�tt - folytatta. - De hogy ez most dimenzi�kapu, vagy a t�lvil�ggal k�t �ssze, arr�l a leghalv�nyabb elk�pzel�sem sincs.

Mi�ta hazaj�tt�nk Franciaorsz�gb�l, elkezdõdtek ezek a megmagyar�zhatatlan dolgok. Ajt�k ny�lnak-csuk�dnak, l�thatatlan ak�rkik k�zlekednek a h�zban. K�pzeld, lid�rcek j�nnek-mennek, �s udvariasan csukj�k-nyitj�k elõtted az ajt�kat. Nemegyszer fr�szt hoztak r�m; nem sz�m�tottam r�, hogy p�ld�ul a WC-ben is akadhat dolguk! Sz�val lak�t�rsakat kaptam, akik csak Laurianne szob�j�t tartott�k tiszteletben, m�g az �gyamban is tal�ltam egyet, de ne gondolj rosszra, Chuck! Nem az �n esetem! Ahogy azonban a v�r�sszemû megjelent - neki persze m�r jobb �zl�se volt, mert egyenest a feles�gem szob�j�ban landolt - az �sszes k�sza r�m eltûnt! Ez van. Most vegy�l levegõt bar�tom, �s mondd el, mi a feltev�sed! K�l�nben megpr�b�ltam sz�baelegyedni vele, sikertelen�l.

Csak most vette �szre bar�tja arckifejez�s�t.

- L�tezik! �s most a h�tad m�g�tt �ll!

Clive megperd�lt �s borzongva n�zte a s�t�t valamit, ami a gyerty�val megvil�g�tott folyos�n imbolygott. Lebegett a folyos� hideg k�ve f�l�tt, feje - ha az volt - a mennyezet feh�rre meszelt gerend�it �rte.

�llaga �tmenet lehetett a foly�kony �s a g�zhalmaz�llapot k�z�tt. Felsz�ne olvadt l�vak�nt bugyborgott, k�rvonalai �lland�an v�ltoztak.

Emberi �sszel fel nem foghat�, tal�n a pokolb�l elõk�sz� lid�rcnyom�s, holdtalan �jszak�k sz�l�tte, vagy tal�n õsi barb�r idõk r�g elfeledett torz istene!

- Clive, �n ismerem a fick�t! - h�tr�lt Wilson, majd megfordult, �s rohant a szalon fel�, ahol feles�g�t hagyta.

- Ismered?! Honnan?! - de Clive ezt m�r csak azut�n k�rdezte meg, hogy õ is fut�snak eredt.

- Õ a F�jdalom Orsz�ga h�rn�ke! Jessy �s Laurianne nagy vesz�lyben van!

- F�jdalom Orsz�ga? Chuck, �n nem hiszek ilyen marhas�gokban! Ilyen nem l�tezik! Nincs!

- Nyitogatt�k lid�rcek az ajt�dat vagy nem?

- Nem l�teznek lid�rcek!

- Nem l�tezik! Csak l�tom�s!

- Akkor meg minek szaladsz? Eredj vissza �s mondd meg neki, hogy t�nj�n el! - vetette oda Wilson, meggyors�tva l�pteit. De Clive-nek nem akar�zott visszafordulni:

- Chuck, honnan ismered ezt az... iz�t?

- Ott volt, amikor Vivian meghalt! �s eml�kszel Mike hal�l�ra? Ennek az iz�nek sok k�ze van hozz�... �s akkor is ott volt, amikor Jessyt a temetõben Robards majdnem meg�lte...

A v�r�sszemû l�ny b�k�sen b�multa sietõs visszavonul�sukat. Nem vette �ld�zõbe õket. El�rt�k a szalont h�bor�tatlanul, k�s�rõjelens�g n�lk�l.

Chuck a kilincsre tette kez�t:

- Kihozom a l�nyokat, azt�n el innen, amilyen gyorsan csak lehet!

Bel�pett a szalon ajtaj�n, de azonnal vissza is hõk�lt. Megragadta Burly karj�t, szem�ben az õr�let f�nye villogott:

- E l t û n t e k !!!

- No, kismama, hogy van? �bredez�nk, �bredez�nk?

- F�radt vagyok - Angie-nek nehez�re esett megmozdulni. Ez nem az altat�s hat�sa volt. Sokkal ink�bb a vaj�d�s �r�i f�rasztott�k ki. Chris - miut�n megn�zte a kisfi�t - bej�tt feles�g�hez, �s az�ta itt �lt mellette, k�t tenyer�be z�rva az alv� nõ kez�t. Az orvos t�bbsz�r megpr�b�lta r�venni, hogy legal�bb egy kicsit menjen haza pihenni, de Chris nem volt hajland� elmozdulni Angie mellõl. Csup�n a cs�sze k�v�t fogadta el, amit az �pol�nõ hozott neki.

- No, kedves �jdons�lt apuka, nem akar enni valamit? K�sz�tett�nk vacsor�t az �n sz�m�ra is. Ne s�rtse meg a szak�csnõnket azzal, hogy visszautas�tja!

- Mr.Barker, mikor l�thatom a kisfiamat? - k�rdezte Angie halkan.

- Kedvesem, ma semmik�pp sem - r�zta fej�t a doktor. - M�g annyi ereje sincs, hogy a karj�ba vegye. De a nev�t az�rt megmondhatn�. A f�rje azt mondta, �n d�ntse el! Nos, mi lesz a kicsi neve?

- Legyen... Jet.

- Jet Harrison. J�l hangzik. Rendben van, a pap�rokat �gy �ll�tom majd ki. Sz�val Jet �rfi most alszik, õt is ig�nybevette a mai nap. Maga is pihenjen sz�pen, �s k�ldje haza a f�rj�t, h�tha mag�nak sz�t fogad! �r�k �ta itt str�zs�l. Rem�lem nem egy kis �jszakai huncutkod�son j�r az esze, mert arr�l bizony le kell mondania - elmosolyodott. - No j�jj�n sz�pen, kispapa, vacsor�zzon meg, azt�n megint visszaj�het egy kis idõre, j�?

Miut�n v�gre siker�lt kik�ny�r�gnie Christ a szob�b�l, becsukta az ajt�t, �s megv�ltozott hangon sz�lt hozz�.

- Mr.Harrison, besz�lnem kell �nnel!

- Angie-vel... van valami...? - f�lt el a f�rfi hangja.

- Nem. Vele majd akkor lesz, ha megtudja...

- Mit?! - ragadta meg a karj�t Chris.

- Ne olyan hangosan, j�jj�n velem! Ma nagyon sz�pen viselkedett. Meg kell mondanom, hossz� praxisom alatt �n a m�sodik f�rfi, akinek volt b�tors�ga bemenni a sz�lõszob�ba. Nem ir�gylem az�rt, amit �t�lt, de most szembe kell n�znie valamivel!

- Besz�ljen m�r, az isten�rt!

- A kisbab�juk... �rthetetlen...

- Mi van a fiammal?

- N�zze, ha tudn�m, pr�b�ln�k tenni ellene! Egyszerûen nincs r� magyar�zat, semmi t�net, ami utalna r�, hogy mi a baja!

- Deh�t mi van a fiammal?!

- Haldoklik... - a d�bbent f�rfi v�ll�ra tette kez�t. - Neh�z percek ezek, de �ssze kell szednie mag�t, hogy szembe tudjon n�zni az esetleges trag�di�val... Erõsnek kell lennie, mert ha a feles�ge megtudja, hogy elvesz�tette a kicsit, aki�rt annyit szenvedett, �sszeroppanhat! Csak �n lehet sz�m�ra a vigasz, a t�masz...

- Azt mondja, nincs semmi baja Jetnek, akkor mi utal arra, hogy haldoklik?!

- Bizony�ra furcs�n hangzik egy orvos sz�j�b�l, de �gy van; az �letereje fogy...

A h�z f�l�tt s�t�tebben gomolygott a felhõ; mozg�sa csigavonalban befel� halad� f�regk�nt �rv�nylett. Wilson �tn�zett az ablakon �s mutat�ujj�val felfel� b�k�tt:

- Ott vannak! �rzem!

Burly b�lintott:

- Mit gondolsz, hol pr�b�lkozzunk?

- A r�sen �t.

Clive a kez�t ny�jtotta:

- Lehet, hogy ez lesz az utols� k�z�s akci�nk, bar�tom. Szeretn�m, ha tudn�d...

- Nem j�tt�l volna, ha tudod, milyen probl�m�val k�zd�k?

- De igen. Csak Jessy n�lk�l!

- Te meg nem mondtad, hogy õt fogadtad be a h�zadba! Ha nem titkol�zt�l volna reggel, tudtam volna seg�teni! �gy most elvesz�tetted Laurianne-t! - elford�totta arc�t. - �n meg Jessyt...

Laurianne szob�j�ban f�lreh�zt�k az �gyat, �s �tl�ptek a r�sen. A falban kellett volna lenni�k, meglepet�s�kre azonban a tetõre jutottak. A v�r�sszemû minden mozdulatukat figyelte, de l�that�an nem sz�nd�kozott akad�lyozni õket.

- Ha baja lenne vel�nk, minden bizonnyal kinyilatkoztatn� - v�lte Clive.

Wilsont a legkev�sb� se �rdekelte a k�zel�kben �csorg� r�m. Megtapogatta a felhõ lel�g� szeg�ly�t, �s keskeny hasad�kot fedezett f�l benne; hasonl�t a Laurianne szob�j�ban l�totthoz. Nem t�rõdve azzal, mi lehet a t�loldalon, haboz�s n�lk�l �tm�szott. Clive pedig haboz�s n�lk�l ut�na.

�lltak a szipork�z� csillagtengerig magasod� v�r t�v�ben a holds�t�tte mezõn. Clive Burly eml�keibõl elõk�szott egy r�gi langyos tavaszi �jszaka. Tizennyolc �vesen k�borolt gyermekkori szerelm�vel, a tizenhat esztendõs Alice-szel. Clive-�k eladt�k a h�zukat, s egy t�voli v�rosba k�lt�ztek. Az utols� �jszak�n a l�ny kisz�k�tt Clive-hez, �s �r�kig bolyongtak a kertek v�g�ben elter�lõ hatalmas legelõn. Megesk�dtek, hogy soha nem fognak m�st szeretni, �s soha nem feledik el egym�st.

Hogy esk�j�ket megpecs�telj�k, Clive gyûrût h�zott Alice ujj�ra, elismerve, hogy menyasszony�nak tekinti �s megcs�kolta. E szomor�, teliholdas �jjelen lett Alice az �v� a vadvir�gos r�ten, �s õ akkor �gy gondolta, ez a szerelem �r�kk� tart...

Azt�n egy m�sik �jszak�n, ugyanezen a mezõn, h�napokkal k�sõbb �jra tal�lkoztak. Alice lev�lben k�rte, j�jj�n el. Clive kelletlen�l engedelmeskedett.

A v�rosban Cive elõtt kiny�lt a vil�g, Alice �ta legal�bb tucatnyi bar�tnõje volt m�r, �s nem foglalkozott a nõs�l�s gondolat�val. Mi�rt is tenn�, mikor a v�rosi l�nyok n�h�ny b�k hallat�n a karj�ba omlottak!

Valami j� kifog�st az�rt m�gis keresett, �s odavetette, mi�rt olyan biztos a l�ny abban, hogy õ a gyerek apja. Azzal �rvelt, hogy Alice olyan k�nnyen engedett neki, az ilyen l�nyok �ltal�ban nem el�gednek meg t�voll�võ szerelmes�k eml�k�vel, hanem szeretõt szoktak tartani. K�l�nben a legegyszerûbb m�dszer az abortusz, csin�ltassa meg Alice is, ahogy a mai okos, felvil�gosult l�nyok teszik a v�rosban. Alice k�nnyei lassan elapadtak. N�zett a fi� arc�ba, de a tekintete nem v�dolt. V�gtelen szomor�s�g bujk�lt benne.

Azt�n v�gre megsz�lalt. Bocs�natot k�rt Clive-tõl, ami�rt idef�rasztotta �s elrabolta az idej�t, majd csendben elment. Clive megk�nnyebb�lten �s diadalmasan n�zett ut�na.

A boncol�s meg�llap�totta, hogy n�gyh�napos terhes volt. A sz�lei teljesen �sszet�rtek, �s nem tudt�k, hogyan lehets�ges ez, hiszen Alice n�gy h�nap alatt sehova nem mozdult ki. Otthon dolgozott sz�leivel a f�ldeken, mindig szem elõtt volt. Azt nem felt�telezt�k, hogy Clive-nek k�ze lehet l�nyuk sz�gyen�hez, pedig nyilv�nval�an egybev�gott az idõpont.

A Burly-csal�d �ppen n�gy h�nappal ezelõtt k�lt�z�tt el. Az ugyan ny�lt titok volt, hogy Alice �s Clive kiskoruk �ta vonz�dnak egym�shoz, ez term�szetes dolog. Szomsz�d csal�dok gyerekei gyakran szeretnek egym�sba, e szerelem azonban elm�lik �s nem vezet testi kapcsolathoz.

Clive-et megr�zta a h�r. Ha Alice-nek val�ban lett volna szeretõje, nyilv�n nem Clive-et h�vta volna ide a vil�g v�g�rõl, hogy megold�st v�rjon tõle �s fõk�pp nem menek�l �ngyilkoss�gba. Amilyen csinos l�ny, b�rmelyik fi�t a k�rny�ken beh�l�zhatta volna, �s elvetethette volna mag�t vele, azt�n meg kit �rdekel, ha a h�zass�gban idõ elõtt �rkezik a kisbaba!

Clive a sors b�ntet�s�t l�tta abban, hogy Laurianne-t�l nem sz�letett gyereke, pedig most m�r mennyire v�gyott arra, hogy egy kis l�nyben a Burlyk v�re cs�rgedezzen! Mivel azonban Laurianne-t nem akarta nõgy�gy�szhoz hurcolni, belenyugodott sors�ba. Ha gyerekzsivajt akart hallani, �tment Wilson�khoz, ahol bõven volt r�sze benne.

Vajon mi�rt jutott �ppen most esz�be mindez? Az Alice-szel t�lt�tt elsõ m�moros �jszaka �s a v�daskod�sok, a szak�t�s �jjele azon a t�voli mezõn?

Alice tizenn�gy esztendeje halott. Mi�rt �rzi olyan �lõnek most az eml�k�t?

Feln�zett az �jszakai �gre, melyen feh�r �gitest vil�golt. A f�ny azonban nem a romantikus tavaszi �jszak�t id�zõ holdb�l szit�lt r�juk. �radt fel�j�k a t�j minden sejtj�bõl an�lk�l, hogy forr�s�t meg tudt�k volna hat�rozni.

Wilson m�ly levegõt vett:

- M�szunk?

- M�szunk - b�lintott Clive.

A meredek hegyoldal ny�jtott ugyan n�mi kapaszkod�t, de nem h�dolt be egyk�nnyen a betolakod�knak.

- J�, hogy nem j�ttem ki a gyakorlatb�l - f�jtatott Clive. - A mindennapos �jszakai hegyis�t�k Laurianne k�s�ret�ben l�m meghozt�k gy�m�lcs�ket. Te hogy b�rod a hegym�sz�st? Jessy nemigen mozdul ki otthonr�l, te meg nem m�gy n�lk�le sehova. Hej, r�gi sz�p idõk, mikor m�g n�gyesben akci�ztunk! Szeg�ny Mike, �vek �ta porlad. Mindig azt tette, amit parancsolt�l neki. �s erre fizetett r�. Mit �rezt�l, mikor a holtteste f�l�tt �llt�l?

Chuck egy fa t�v�ben �lt, h�t�t a t�rzsnek t�masztotta, tekintete a besz�lõ arc�n pihent. �s Burly folytatta, hogy mind jobban meggy�t�rje bar�tj�t:

- Vagy amikor Jessyt kik�ldted egyed�l az �tra, hogy seg�ts�get hozzon, holott mellett�nk nagyobb biztons�gban lett volna; azt�n megtudtad, hogy az �t hemzseg a motorosokt�l, mit �rezt�l? Ha Mark Lester nem d�b�r�g arra �pp akkor a PETERBILT-j�n, vagy megh�tr�l a t�lerõ l�tt�n, mi lett volna Jessy sorsa? Az az elnyûtt matrac, amit a nek�nk sz�nt k�nz�c�l�p�k el� dobtak le... Valah�nyszor Jessy a karodba s�mult, eszedbe jutott ez egyszer is az�ta?!

- Mindannyian hozunk rossz d�nt�st - mondta halkan Wilson, figyelve Burly szem�ben a v�r�ses f�nyeket, s a k�r�l�tte derengõ halv�ny b�borsz�n erõs�dõ l�ktet�s�t.