4. fejezet

A helikopterbe visszat�r� Bradley komor arccal szemrev�telezte a m�szerfalat, melybe az egyik elt�vedt pisztolygoly� belecsap�dott:
- Ennek annyi. Az ir�ny�t�elektronika t�nkrement. Gyalogolnunk kell. Szedel�zk�dj, Barbara.
- Gyalog akarsz a hegyekbe menni?
- Nem. M�r nem kell tov�bb menek�ln�nk. Hazaviszlek.
- Ez azt jelenti, hogy...
- Pontosan azt. K�z�piskol�ba fogsz j�rni. Rendbehozom a h�zadat, amit miattam tettek t�nkre, de gy�ms�g al� helyeztetlek, hogy ne maradj fel�gyelet n�lk�l.
- Int�zet?! - vis�totta a l�ny. Bradley a f�l�re tapasztva tenyer�t, d�bbenten b�mult r�. Kis h�j�n megs�ket�lt.
- Nem int�zetet mondtam. Csak gy�ms�got. Egy h�zasp�r...
- �s mi lesz a kinccsel? - v�gott k�zbe a l�ny.
- Semmi. V�r m�g n�h�ny �vsz�zadig. Nincs sz�ks�g�nk r�. Az se biztos, hogy l�tezik.
- J�l van, John, ha �gy d�nt�tt�l, OK. De akkor ne csod�lkozz azon, ami t�rt�nni fog. �n megpr�b�ltalak jobb bel�t�sra b�rni...
- J�l hallok?! Barbara, te fenyegetsz engem? Te kis nyavaly�s! Mif�le terveket sz�v�getsz a h�tam m�g�tt? Csak nem d�lt�l be ennek a gyilkosnak? Ki vele, mit akarsz csin�lni?!
Hangja �s arckifejez�se olyan ijeszt� volt, hogy a l�ny val�ban megr�m�lt. B�tors�ga �s makacss�ga semmiv� lett a r�szegez�d� kem�ny tekintett�l.
- Besz�lj! - ki�ltott r� a tenger�szgyalogos, �s Barbara ellen�ll�sa �sszeomlott. Eldadogta, mit akart tenni. Bradley s�t�t arccal hallgatta:
- Egyszer�en �r�lt vagy - k�z�lte v�g�l.
Barbara �tadta mag�t az �nsajn�latnak. Gyerekesze nem volt k�pes felfogni a vesz�lyt teljes val�j�ban:
- �n csak az�rt akartam megszerezni azt a kincset...
- Hallgass! - d�rrent r� a f�rfi.
- De �n csak...
John megfogta a v�ll�t �s lehajolt az arc�hoz:
- Ide hallgass, te kis taknyos, elfogyott a t�relmem! Tiszt�zzuk egyszer s mindenkorra...
Elhallgatott, mert tudatosodott benne, milyen j�l sz�rakozik rajtuk Morgan:
- �lvezet hallgatni benneteket. Sosem gondoltam, hogy te, a komoly f�rfi ilyen ostobas�gokr�l vagy k�pes fecsegni. Mi�rt nem adod meg neki azt, amire v�gyik? Akkor b�k�t hagyna v�gre neked.
Bradley elengedte Barbar�t �s f�legyenesedett:
- A p�nz megronthatja egy fiatal teremt�s sz�v�t is.
- Nem a kincsr�l besz�lek �n - vigyorgott g�nyosan Morgan. - H�t nem j�ssz r�, mi�rt k�veteli, hogy foglalkozz vele? Nem j�ssz r�, mit akar t�led? Haszn�ld ki a rajong�s�t, szivesen a ti�d lesz...
Bradley v�laszul az arc�ba r�gott. Morgan el�jult. Barbara riadtan �llt, nem �rtette a tenger�szgyalogos durva reakci�j�t:
- Mi rossz van abban, amir�l Mr. Morgan besz�lt?
A f�rfi szeme r�villant:
- Akkor a betartand� t�rv�nyek, ha tov�bbra is mellettem akarsz maradni. Egy: a megsz�l�t�sa ennek a gazfick�nak Morgan. Mr. n�lk�l. Kett�: amir�l az el�bb besz�lt, azt a te korodban csak egy utcal�nnyal lehet megtenni, �s te nem vagy az. H�rom: hazamegy�nk �s gy�ms�g al� helyeztetlek. Folytatod az iskol�t...
- �s te... nem lehetn�l a gy�mom? - k�rdezte b�tortalanul Barbara. Bradley elgondolkodva n�zett r�:
- Mondd, mit akarsz t�lem? - k�rdezte cs�ndesen. A l�ny f�lb�torodott:
- Veled szeretn�k maradni. Akkor tanulni fogok, meg�g�rem, ha m�r ez a m�ni�d.
- Nem lakhatsz velem egy fed�l alatt. Mit gondoln�nak r�lad?
- Nekem nincs rokonom, aki valamit is gondoljon r�lam. �s nem akarok idegenekkel egy�tt lakni.
- �n is az vagyok, nem?
- De igen, valami�rt azonban m�gsem �rezlek idegennek. Mi�rt kellene koldulnom ak�rki kegyeit, hogy vigy�zzon r�m �s t�r�dj�n velem, amikor j�l �rzem magamat melletted.
- Kisl�ny, gondolkodj j�zanul. Csak a v�letlen sodort mell�m. De ha majd megismerkedsz egy fi�val, �n is egy l�nnyal, zavarn�nk egym�s �rzelmi �let�t.
- De mi�rt kellene megismerkedn�nk valakivel, amikor itt vagyunk egym�snak, te meg �n...
A f�rfit zavarba ejtette a k�ny�rg� tekintet:
- Te most m�g gyerek vagy. Nem biztos, hogy k�s�bb is ragaszkodn�l hozz�m... eh, hagyjuk ezt!
- Ugye, John, ha gazdag lenn�k, akkor kellen�k neked? - mondta hirtelen nagyon komolyan Barbara.
Bradley s�hajtott:
- J�. Ha a gy�m�gy beleegyezik, melletted maradok, am�g tanulsz. De egyetlen sz�t se a kincsr�l!

-------------------------------------------

- Eld�nt�tted m�r, mit fogsz csin�lni velem? Rend�rk�zre nem adhatsz, mert akkor �n t�meggyilkoss�g�rt beperellek. �n csak a sz�leid hal�l��rt vagyok felel�s, ha egy�ltal�n r�m tudj�k bizony�tani, te viszont k�zel harminc emberemet gyilkoltad le.
- Mozogj m�r! - mordult r� Bradley.
Estig mentek meg�ll�s n�lk�l, a tenger�szgyalogos csak ekkor enged�lyezett �jszakai pihen�t. Barbara kimer�lten lerogyott azon a helyen, ahol meg�llt. Bradley fut� pillant�st vetett r�, de el�sz�r Morgannel foglalkozott. �l� helyzetben odak�t�zte egy f�hoz, azt�n neki�llt n�h�ny �gb�l, moh�b�l �s gallyakb�l fekhelyet k�sz�teni. R�ter�tette Morgan kab�tj�t leped�nek, �s geng�den r�fektette a m�r alv� Barbar�t, v�g�l saj�t zubbony�val betakargatta. V�gigsim�tott az arc�n:
- Te akart�l megsz�kni t�lem? Hisz m�g azt sem tudtad kiv�rni, hogy elaludjak.
Kis t�zet rakott �s f�n�k�re pillantott:
- K�rsz enni?
- Csod�lkozom, Bradley. K�nnyed�n elpuszt�tasz harminc embert, azt�n a f�n�k�k �tv�gya fel�l �rdekl�dsz.
- Az embereid elpuszt�t�s�t csod�lod, vagy hogy t�ged embersz�mba veszlek?
- John, �rts�nk sz�t! Sajn�lom, ami a sz�leiddel t�rt�nt, �n nem akartam a hal�lukat. Nekem is kellemetlen ez az eg�sz. Hagyj futni �s �n nem fogok bajt hozni r�d. Meg�g�rem.
A tenger�szgyalogos a fej�t r�zta:
- Ahhoz t�l j�l ismerlek m�r, hogy megb�zzak benned. Elegem volt a menek�l�sdib�l. Ennek a kisl�nynak otthon kell, amit az embereid feld�ltak. Rendbehozom �s...
- �s ottmaradsz vele, igaz? Persze, hiszen szemreval� l�ny, ne is tagadd. Te olyankor szokt�l k�z�mb�ss�get tetteni, ha belehabarodt�l egy n�be. Vagy esetleg... nem is tettetted a k�z�mb�ss�get...?
- Mit tudsz te r�lam? - vetette oda megvet�en Bradley. - Te csak a f�n�k�m volt�l, nem a bar�tom.
- A tapasztalataimr�l besz�lek, John. Nem tartottak sok�ig a kapcsolataid. Tal�n a n�k r�j�ttek, hogy rossz szeret� vagy �s egy se tartott ki melletted. F�lsz, hogy ez a kisl�ny is r�j�n, hogy nem vagy igazi f�rfi?
- Fogd be a sz�d �s aludj.
- Nem tudsz visszav�gni, b�szke tenger�szgyalogos, pedig l�tom, hogy majd megesz a fene ez�rt a l�ny�rt.
- Barbara gyerek.
- Nem gyerek m�r, ezt csak te mondogatod magadnak kifog�sk�ppen. De j�, mondjuk, hogy �t m�g fiatalnak tartod ahhoz, hogy megk�rny�kezd. De mi van azokkal a l�nyokkal, akik csak alkalmank�nt voltak veled, azt�n fak�pn�l hagytak t�ged. Mi ez, ha nem a tehetetlens�ged f�nyes bizony�t�ka?
Bradley �les pillant�st vetett egykori f�n�k�re:
- Az m�g nem jutott eszedbe, hogy nem akartam al�vetni �ket els� sz�m� t�rv�nyednek?
- Mif�le t�rv�nyr�l besz�lsz?
- Arr�l, amely azt mondta ki, hogy ami az embereid�, az a ti�d is. Lehet, hogy ezt az embereid term�szetesnek tartott�k. �n nem. �gy nem volt �lland� kedvesem, akir�l tudt�l volna, �s akin �rv�nyes�thetted volna ezt a t�rv�nyt, mik�zben engem valamilyen �r�ggyel elt�vol�tasz. Mert t�bb embered asszony�val megtetted, tudok r�la. Csak nem mertek szembesz�llni veled, �s felel�ss�gre vonni t�ged. �n egyszer�bbnek tartottam, ha megel�z�m a bajt. �gyhogy most azt tan�csolom, tartsd magad t�vol Barbar�t�l. Min�l t�volabb.