38. fejezet

Mindenki dermedten �llt, a dwemer azonban nyugodtan simogatva mell�n sz�tter�l� szak�ll�t, szemreh�ny�an n�zett Sheldorra:
- Igaz ugyan, hogy Dyvath Fyr corprus�rium�ban �ltem, de az�rt gondolkodhatn�l, miel�tt p�nikot keltesz. A corprus fizikai �rint�ssel terjed. N�zz r�m, egy szt�zisg�mbbe vagyok z�rva, l�tjuk �s halljuk egym�st, de nem tudlak meg�rinteni benneteket, ahogy ti sem engem. Akkor hogyan tudn�lak titeket megfert�zni? Az meg, hogy sz�rnyeteg lenn�k, tal�n m�giscsak t�lz�s, nem? Szellemileg friss vagyok, �s k�pes vagyok a logikus gondolkod�sra, az agyamat teh�t nem t�madta meg a corprus, s�t a kezemet sem. A l�bamat azonban sajnos igen. Viszont ott meg is �llt, nem terjedt tov�bb f�lfel�. Amikor mindkett� sorvad�snak indult, akkor j�tt az �tlet, hogy m�l�bat csin�lok magamnak. Persze ehhez a f�lig leb�nult, �rz�ketlenn� v�l� testhez m�r nem volt el�g k�t l�b, mert a betegs�g az egyens�ly�rz�kemet is megzavarta, id�nk�nt orra is buktam. Ha l�ttatok m�r corprus�ri�st, ami ide-oda t�nferegve vonszolja mag�t, tudj�tok, mir�l besz�lek. �gy szerkesztettem magamnak a p�kcent�ri�k�hoz hasonlatos l�bat, hozz� egyszer� vez�rl�st is, hogy a helyv�ltoztat�sra k�pes legyek. Ezek a cs�pok stabilan hordozt�k a testemet, �s nem kellett att�l f�lnem, hogy elesek. N�ha hint�zni is szoktam a l�baimon, ahogyan a p�kcent�ri�k. Persze ez m�g akkor volt, miel�tt csapd�ba estem ebben a kukszliban. A dwemerek mindig azt kutatt�k, hogyan lehet megalkotni olyasmiket, amik a term�szetes dolgokat ut�nozz�k. A cent�ri�ink is �n�ll�an m�k�dnek, pedig nem �l� agy vez�rli �ket.
Durocon elhallgatott �s v�rakoz�an n�zett k�r�l, de hallgat�s�g�t �gy l�tszik nem gy�zt�k meg az elhangzottak, mert senki nem mer�szkedett k�zelebb hozz�. A dwemer ennek l�tt�n elszontyolodott. Olyan b�natos k�ppel �ld�g�lt �tl�tsz� g�mbj�ben, mint egy mag�ra hagyott kisgyerek.
Tal�n ez a hasonlat juthatott esz�be Arith�nak is, aki els�k�nt mozdult, �s megindult a g�mb fel�. Sheldor keze abban a pillanatban bilincsk�nt kulcsol�dott a karj�ra:
- Eszedbe ne jusson odamenni! Nem akarom l�tni, hogy te is olyan sz�rnyetegg� v�ltozol, amikr�l Caius mes�lt nek�nk!
Aritha meg�llt. Els�sorban az�rt, mert ha akar, se tudott volna kiszabadulni a mandal�riai vasmark�b�l, �s mert neki is esz�be villantak Caius szavai a f�jdalomba bele�r�lt, eltorzult v�gtagokkal v�nszorg�, c�ltalanul bolyong� �rtelem n�lk�li l�nyekr�l.
Saborra t�n�dve n�zte Sheldor reakci�j�t, majd hirtelen megsz�lalt:
- Pedig azt hiszem, a dwemernek igaza van. Nem tudunk vele k�zvetlen fizikai kontaktust teremteni, �s ha a g�mbj�n volt is fert�z� maradv�nya annak a betegs�gnek, biztos, hogy elpusztult, am�g � az �rben sodr�dott.
- Azt se tudod, mi ez a g�mb! - csattant f�l a felder�t�. - Mit tudod te, milyen vesz�lyes nyavaly�k tapadhattak meg rajta?! Sok idegen vil�gban megfordultam m�r, de olyan term�szetellenes helyen m�g nem, ahol �letre keltett csontv�zakkal �s ny�zott hull�kkal �riztetik a s�rokat, a magasb�l akkora madarak csapnak le r�d, mint a mi r�gebbi fajta kis Baziliszkuszdroidjaink, a mez�k�n boma nagys�g� h�ll�k rohang�lnak, az egyetlen sz�razf�ldi k�zleked�si eszk�z pedig egy toronynagys�g� rovar!
Sheldor sosem besz�lt m�g ilyen indulatosan a parancsnok�val, ez pontosan jelezte, mennyire megviselte ez a Morrowindben t�lt�tt r�vid id�.
A higgadt Saborra azonban - ahogy v�rhat� is volt - nem utas�totta rendre, ehelyett igyekezett �sz�rvekkel meggy�zni felder�t�j�t:
- Sheldor, az egyetlen, aminek nincs �rtelme, ha itt riadozunk, b�muljuk ezt a burkot �s azt tal�lgatjuk, fert�z vagy nem. Ha fert�z, akkor m�r �gyis megkaptuk a betegs�get, hisz mindegyik�nk meg�rintette m�r, �s akkor j� lenne min�l t�bbet megtudni r�la, tal�n van r� gy�gym�d is. Ha pedig vesz�lytelen, akkor nincs �rtelme �csorg�ssal h�zni az id�t, mert minden elvesztegetett perccel a sithek szervezked�s�t seg�tj�k.
Ez a nyugodt hang, amelyen a f�parancsnok besz�lt, b�rmit mondott is, felder�t�i sz�m�ra maga volt a kinyilatkoztat�s. Saborra mindig tudott mindent, mindig el�r�bb j�rt egy l�p�ssel a gondolkod�sban, mint b�rki m�s. Neki olyan �tletei voltak, ami m�snak soha nem juthatott volna esz�be, �s ezek be is v�ltak, mintha csak el�re l�tta volna a j�v� esem�nyeit valami furcsa tudatalatti szinten.
Sheldor idegeit megnyugtatta ez a hang, melyre a kik�pz�s hossz� �vei alatt � is megtanult teljes m�rt�kben hagyatkozni. G�rcs�s szor�t�sa meglazult a l�ny karj�n:
- Igen - mondta habozva -, azt hiszem, igazad van, Saborra. Besz�lj�nk h�t vele, �s tudjuk meg, hogy ker�lt ebbe az iz�be, h�tha csak ill�zi� az eg�sz.
- Ill�zi�? - vonta f�l meglepetten szem�ld�k�t Saborra. - Egy mandal�riai harcos hogyan haszn�lhatja ennyire term�szetesen ezt a jedi sz�t?
Sheldor r�pke mosolyt villantott r�:
- H�t, mert val�ban l�tezik ill�zi�. Morrowind m�gusai - mint Aritha is - m�gi�val k�pesek a gy�gy�t�sra, a rep�l�sre, az �lc�z�sra, a v�zen j�r�sra �s a v�zben l�legz�sre, vill�mmal, m�reggel �s t�zzel t�madnak, vil�goss�got tudnak csin�lni �s sz�ks�g eset�n sz�rny�s�ges l�nyeket id�znek maguk mell� seg�ts�g�l.
Saborra Sheldor v�ll�ra tette kez�t:
- Nagyon sok tud�st szerezt�l ez alatt a r�vid id� alatt �s b�szke vagyok r�d, ami�rt k�pes vagy elismerni idegen vil�gok tud�s�t an�lk�l, hogy len�zn�d vagy megvetn�d �ket, ahogy nagyon sok fajt�db�li teszi el��t�lett�l hajtva. Igazs�gtalan dolog az univerzumot a mi fejl�d�s�nk �tem�nek m�rc�j�vel m�rni, mert a legkisebb bolyg�cska is, amely �letet hordoz, �nmag�hoz k�pest igenis fejl�dik, m�g ha ez nem is sz�mottev�en l�tv�nyos. Mi sem a jelenlegi szint�nk�n, hanem tapasztatot tapasztalatra halmozva kezdt�k el birodalmunkat �p�teni a semmib�l.
Sheldor zavartan pillantott a l�nyra, mert esz�be jutott, amikor durv�n megs�rtette, de Aritha csillog� szem�ben csak b�szkes�get �s szerelmet l�tott, amit a l�ny meg sem pr�b�lt titkolni. Tal�n azt sem tudta, hogy titkolnia illene...
A dwemer eg�sz id� alatt cs�ndben volt, de aggodalmasan pislogva �cs�rg�tt kukszlij�ban, ahogy g�mbj�t el�szeretettel bec�zgette. L�that�an megk�nnyebb�lt, amikor Saborra megindult fel�je:
- Durocon, id�szer� lenne, ha elmes�ln�d, hogyan ker�lt�l ebbe a szt�zisg�mbbe, �s persze meghallgatjuk Aritha �s Sheldor besz�mol�j�t is. Miel�bb meg kell tudnunk, mit csin�lnak itt a sithek.
�t�sben vonultak vissza Saborra szob�j�ba. A f�parancsnok becsukta az ajt�t, majd letelepedett bar�tai �s a k�t morrowindi mell�:
- Hallgatunk, Durocon.
- Egyszer�bb lenne, ha ink�bb te k�rdezn�l - mondta a dwemer. - A tal�lm�nyaimr�l �vekig tudn�k mes�lni, de most ink�bb csak arr�l besz�ln�k, amire k�v�ncsiak vagytok �s persze amire eml�kszem.
- Rendben, Durocon, akkor kezdj�k: te n�gyezer �vvel ezel�tt �lt�l Morrowindben, ugye?
- Igen.
- Szem�lyesen ismerted Lord Nerevart?
- Igen. A kir�lyomnak, Dumacnak a bar�tja volt. �k ketten sikeresen teremtett�k meg �s tartott�k f�nt azt a b�k�t dwemerek �s chimerek k�z�tt, amire m�s uralkod�k azel�tt soha nem voltak k�pesek.
- Mi�rt volt a k�t n�p k�z�tt fesz�lts�g?
- A felfog�sunk �s az �letvitel�nk miatt. A chimer n�p a daedra isteneket im�dta, maga Nerevar Nagy�r a daedra Azura istenn� bajnoka volt. Mi dwemerek azonban a tecnhnika magas szint� k�pvisel�i voltunk, �s nem hitt�nk a term�szetfeletti dolgokban...
- Hazugs�g! - t�rt ki Sheldor. - A dwemereknek igenis volt isten�k! A sith asszasszinok mes�ltek r�la! Arith�t, mint Nerevar Nagy�r inkarn�ci�j�t �pp az�rt t�madj�k a sithek, mert �ll�t�lag el akarja puszt�tani a dwemer istent, akinek a nev�t ugyan nem tudt�k megmondani, de azt igen, hogy a dwemer isten a sithek istene, �s Lord Dagoth a f�papja! A sithek hazudtak? Vagy te hazudsz most nek�nk?
- Nos, Durocon? Mit sz�lsz ehhez? - k�rdezte Serger, a dwemer azonban durc�san hallgatott.
- Durocon - kezdte r�besz�l� hangon Saborra - Sheldor nem akart megs�rteni t�ged, csak szeretn� tudni, mi�rt akarj�k a sithek meg�lni Nerevarine-t, akit � v�delmez, mint hallottad, Azura istenn� k�v�ns�g�ra.
- Ez engem nem �rdekel - morogta Durocon. - A dwemereket soha nem �rdekelt�k a deadra istenek. Azura sem. Az � dolga, hogy mit akar ezzel a breton l�nnyal.
Saborra csendre intette a kirobban�s hat�r�n �ll� Sheldort, egy�ttal Sergert is n�m�n figyelmeztette, hogy most hallgasson. A f�parancsnok m�r azt is kedvez� jelnek tekintette, hogy a dwemer egy�ltal�n hajland� v�laszolni. Neki legal�bbis igen. Az �si morrowindi mellett �tvirrasztott, �tbesz�lgetett �jszak�k most hozt�k meg gy�m�lcs�ket: a s�rt�d�keny, hirtelen harag� Durocon respekt�lta Saborr�t, de csak �t.
- N�zd, dwemer bar�tom, ki miatt �rizn�d tov�bb titkodat? A n�ped m�r nem l�tezik, nincs hova menned. Mi azonban otthont tudunk adni neked, tanulhatn�nk egym�st�l...
- �s hajland� lenn�l megmutatni nekem a ti m�szaki dolgaitokat, amikr�l eddig mes�lt�l nekem? - csillant f�l a dwemer szeme.
- Mi�rt ne? - mondta a felder�t� f�parancsnok. - Bizony�ra tudn�l seg�teni �tleteiddel �s tapasztalataiddal a fejleszt�sekn�l.
- Ezt most komolyan is gondoltad?
- Eg�szen komolyan gondoltam, Durocon.
- Akkor megegyezt�nk, Saborra. Elmondom, amire k�v�ncsi vagy, te pedig megmutatod nekem a vil�gotokat.
- �gy lesz, Durocon.
- J�. Akkor besz�lgess�nk. Nek�nk nem volt sz�ks�g�nk istenre, mindig a saj�t tud�sunkban hitt�nk. Eg�szen addig, am�g egyszer k�l�n�s dolgot tal�ltak b�ny�szaink a V�r�s Hegy m�ly�n. �n egyike voltam a n�h�ny beavatottnak, akik tudt�k. M�g Dumac kir�ly el�tt is titokban tartottuk.
- Mi�rt?
- Mert �rezt�k, hogy valami k�l�nleges, de vesz�lyes dolog, �s el kellett d�nten�nk, mihez kezdj�nk vele. Azt�n Kagrenac, a f�papunk v�gre r�j�tt, hogy mi is az val�j�ban...
- Mi volt az? - hajolt el�re �rdekl�dve Saborra, de t�rsai is izgatottan lest�k a v�laszt.
- Az id�k kezdet�n egy istent, Lorkhant a t�rsai elpuszt�tottak, �s sz�v�t Morrowindben, a V�r�s hegy m�ly�re temett�k el. Mi ennek az �sid�k �ta halott Lorkhan istennek a sz�v�t tal�ltuk meg...