19. fejezet

Vacsora ut�n Barbara megk�rdezte Sindyt, k�r�ln�zhet-e a k�rny�ken.
- N�zel�dj nyugodtan - mondta a kert�szet fiatal kis �rn�je. - De esteledik, �gyhogy ne k�borolj el messzire. Veled tartan�k, de ilyenkor a munk�sokkal szoktam foglalkozni, hogy min�l hamarabb elmehessenek pihenni. Az ott az udvar v�g�ben az � sz�ll�suk, oda megyek �t. Holnap majd megmutatom neked a kert�szetet, �s ha lesz kedved, nagyobb s�t�t is tehet�nk.
- Az j� lesz. Akkor most elmegyek aludni.
Barbara elk�sz�nt Sindyt�l �s szob�ja fel� tartott. Minden holmij�t odavitte a MACK-b�l, miel�tt Sheedy elment. A folyos� v�g�n jobbra kanyarodott, de miel�tt lenyomta volna a kilincset, pillant�sa a folyos� t�loldal�n l�v� ajt�ra esett, amely m�g�tt a kert�szet beteg, id�s tulajdonosa fek�dt. Hirtelen t�madt �tlett�l vez�relve arra ford�totta l�pteit �s bekopogott. V�lasz nem �rkezett, az ajt� azonban r�snyire nyitva volt.
Barbara m�g egyszer kopogott, majd lassan be�vakodott a szob�ba. A hideg futott v�gig rajta, amikor pillant�sa az �gyban fekv� id�s, sov�ny asszonyra esett, aki lassan fel�lt �s t�gra nyitott szemekkel meredt r�.
- Bocs�nat, Mrs. Grant, nem akartam zavarni, csak gondoltam, ben�zek, nincs-e valamire sz�ks�ge - hadarta a l�ny m�rhetetlen zavar�ban.
A beesett szemek m�ly t�zzel lobogtak, a k�cos, �sz hajsz�lak sz� szerint �gnek meredtek, a kor r�ncait a f�jdalom m�g jobban elm�ly�tette, a feh�r arcon piros foltok �tk�ztek ki:
- Zavard el azt a gyilkost! - k�vetelte a reszketeg hang. Barbara torka elszorult. Alig b�rta kiny�gni:
- Mi... milyen gyilkost?
- Meg�lte a l�nyomat! - k�pk�dte a beteg asszony a gy�l�let szavait. - Meg�lte! Meg�lte!
- Ki �lte meg, Mrs. Grant?
- H�t Mark! Nem tudod?! Nem akarom itt l�tni! Zavard el a gyilkost! - lihegve visszazuhant p�rn�j�ra.
Barbara kimenek�lt a szob�b�l, a hiszt�rikus hang azonban az udvari ajt�ig s�v�tett ut�na:
- Gyilkos, gyilkos!
Barbara kiszaladt a s�t�tbe, azt sem tudta, merre, csak ne kelljen hallania azt a sz�rny� hangot. Amikor m�r csak az �j cs�ndje vette k�r�l, meg�llt. Sz�ve a tork�ban dobogott, alig kapott leveg�t. L�tezik, hogy Mark Lester gyilkolt? Akkor mi�rt maradt itt, a gyilkoss�g helysz�n�n? �s Sindy mi�rt maradt mellette?
Barbara �ssze volt zavarodva, nem tudta, mit higgyen. F�lt visszamenni, de a s�t�tben is f�lt. K�r�ln�zett. Menek�l�se egy kis dombra vezette l�pteit, ahol alacsony, jellegzetes alak� halmocska domborodott, k�b�l faragott kereszt feh�redett rajta...
Temet�? Barbara felugrott, riadalm�t nem cs�kkentette, hogy csup�n egy mag�nyos s�rt l�t.
K�nny� szell� suhant el mellette, majd k�zeled�, neh�z l�ptek tompa dobog�s�t hallotta.
- Barbara, merre vagy?
Lester hangja.
Nem tudta, mit tegyen. Ralph biztos, hogy megb�zik Markban, az�rt merte �t idehozni, �s r�b�zni a kamionosra. De am�gy sincs hova mennie...
- Barbara - hallotta a kellemes hangot, most m�r k�zelebbr�l. �sszeszedte minden b�tors�g�t �s bev�rta a kamionost:
- Itt vagyok - hangja remegett, b�rhogy pr�b�lt is uralkodni mag�n. A f�rfi egyszerre ott magasodott el�tte:
- Mrs. Grantt�l ijedt�l meg? - k�rdezte szel�den. Akinek ilyen hangja van, az nem lehet gyilkos...
- Kiab�lt, hogy zavarjam el... a l�nya gyilkos�t... Te tudod, kir�l besz�lt?
- Igen, tudom. R�lam - mondta a f�rfi cs�ndesen. - Ez a r�geszm�je �vek �ta.
- Mi�rt?
- Nem hiszem, hogy neked �ppen ilyen szomor� t�rt�net meghallgat�s�ra lenne sz�ks�ged �j �leted kapuj�ban. Ralph mondta, hogy egy tenger�szgyalogos menyasszonya vagy.
- Igen, Johnnak el kellett mennie egy bevet�sre �s nem tudom, mikor j�het haza. F�lek, hogy megsebes�l... - elcsuklott a hangja.
- Nem kell ahhoz bevet�sre menni, hogy trag�dia t�rt�njen. Most menj�nk vissza a h�zba. Sindy agg�dik. Nagyon megijesztetted, amikor �trohant�l az udvaron �s beleveszt�l a s�t�tbe. Besietett Mrs. Granthez, hogy megtudja, mi t�rt�nt, �n meg ut�nad j�ttem.
Lassan megindultak lefel�.
- Ki van ide eltemetve, Mark?
- Ez Sharon Grant s�rja. Mrs. Grant az�rt temettette ilyen k�zel a kert�szethez, hogy b�rmikor idej�hessen hozz�.
- Sheedy azt mes�lte, hogy Sharon Grant titk�rn� volt, onnan ismert�tek �t.
- Igen - ink�bb s�haj volt, mint helyesl�s. - �ppen ez az alapja Mrs. Grant v�daskod�s�nak. N�gy �vig dolgoztam egy nagy hatalm� spedit�rnek, Griserbandnek. Sharon az � titk�rn�je volt. N�gy �v m�lt�n volt egy komoly �sszeugr�som a spedit�rrel...
- Sheedy is besz�lt err�l. Hogy te megv�dted Griserbandt�l Sharont.
- Igen, el�g komoly k�vetkezm�nyei lettek... Sindy a korm�nyz� l�nyak�nt nagyon sokat seg�tett nek�nk akkor. Megv�ltam a c�gt�l, Sharon pedig hazaj�tt ide az �desanyj�hoz. A kamionosok, akik ismert�k �t Griserband irod�j�b�l, sokszor elj�ttek megl�togatni, k�zt�k Sheedy, John Shanon, az �reg Dakota �s �n is, de mindig szomor�nak l�ttuk. Azt�n h�napok m�lva egyszer John Shanon bejelentkezett CB-n �s elmondta, hogy Sharon Grant meghalt. A temet�sre h�vott minket.
- John Shanon volt Sharon Grant f�rje?
- Igen.
- Mi�rt �ll�tja Mrs. Grant, hogy te �lted meg Sharont?
- Egy �vvel Sharon hal�la ut�n, mikor feles�g�l vettem Sindyt, John azt k�rte t�lem, j�jj�nk ide lakni a kert�szetbe, mert Mrs. Grantnek sz�ks�ge van seg�ts�gre. John nagyon r�g�ta a bar�tom... - Lester hangja megfakult. - Elfogadtam a h�v�s�t. Amikor Mrs. Grant megl�tott, megd�bbent �s azt mondta, besz�lni akar velem, mert teljes�tenie kell Sharon akarat�t. Egy nagy dobozt adott �t nekem. Nem akartam elfogadni, hiszen az irodai munkakapcsolaton k�v�l semmi k�z�m nem volt Sharonhoz, legal�bbis nem olyan szinten, hogy b�rmif�le aj�nd�kot elfogadjak t�le. Mrs. Grant azonban azt mondta, ezt a l�nya azon a napon b�zta r�, amikor mi hazak�lt�ztett�k ide, teh�t h�napokkal Johnnal val� h�zass�gk�t�se el�tt, azzal a k�r�ssel, hogy az � hal�la ut�n az anyja adja �t nekem, mert �n egyszer el fogok majd j�nni ide...
- Honnan tudhatta ezt Sharon?
- Valami furcsa el��rzete lehetett...
- Mi volt a dobozban? - k�rdezte Barbara.
- T�bb sz�z el nem k�ld�tt szerelmeslev�l, amiket Sharon hozz�m �rt, n�gy �ven kereszt�l. A legr�gebbi d�tum az volt, amikor �n el�sz�r jelentkeztem munk�ra Griserbandn�l...
- Sharon szeretett t�ged �s te nem tudt�l r�la?
- Nem - mondta Mark tompa hangon. - Mrs. Grant azt mondta, nem akarja elhinni, hogy n�gy �ven kereszt�l semmit nem vettem �szre abb�l, hogy a l�nya szerelmes bel�m. A gy�sz v�g�l olyan m�rt�kben hatalmasodott el rajta, hogy lassank�nt belelovalta mag�t abba, �n okoztam Sharon hal�l�t, mert boldogtalann� tettem �t, ez�rt nem k�zd�tt Sharon a hal�los betegs�ggel, ez�rt adta meg mag�t a hal�lnak...
- Mi volt a betegs�ge?
- R�kos volt.
Barbara megborzongott:
- R�k? John Shanon tudott arr�l, hogy Sharon ennyire beteg?
- Igen, tudott.
- Ennek ellen�re feles�g�l vette?
- Igen. Nagyon szerette �t, �s v�gig � �polta. Hal�la pillanat�ig mellette volt.
- De h�t ez a betegs�g sz�rny� dolgokkal j�r, amit csak lelkiismeretes �pol�n�k tudnak elv�gezni, hogyan tudta egy f�rfi �polni, �s m�g szeretni is azt a beteg n�t?
Lester hangja nagyon messzir�l �rkezett:
- Gondolod, hogy a betegs�g cs�kkenti egy ember �rt�k�t annak a szem�ben, aki igaz�n szeret?
- Nem tudom, Mark.
- Fiatal vagy m�g, felsz�nes elk�pzel�seid vannak az emberi kapcsolatokr�l. Sok mindenre r�j�ssz majd, ha az �letedet �sszek�t�d egy f�rfival.
Le�rtek az udvarra. Sindy szaladt el�j�k:
- Csakhogy megtal�ltad! - s�hajtott megk�nnyebb�lten. Lester �t�lelte a v�ll�t:
- Mrs. Grant alszik m�r?
- Igen. Bel�zasodott �s megint f�lrebesz�lt, de megkapta az esti gy�gyszereit, �s siker�lt v�gre elaludnia. Megtudt�l valamit Ralph-r�l?
- Nem. Mindj�rt megk�rdezem CB-n.
Lester f�lkapaszkodott PETERBILT-ja f�lk�j�be, a k�t fiatal n� odalent v�rta, mit siker�l megtudnia kamionost�rsait�l.
A tagad� v�laszok hallat�n mindketten let�rtek voltak.
Lester leugrott mell�j�k:
- Menj�nk be, holnap megint megk�rdezz�k.